Kérjük támogassa természetvédelmi és ismeretterjesztő tevékenységünket Szja 1%-ának felajánlásával ! 18702862-1-13
 

Ritka madarak Sződligeten

Az elmúlt esztendőben (2005.) több ritka madarat figyeltünk meg Sződliget környékén, ami jól jelzi községünk természeti adottságait, hiszen ezek a madarak azért pihentek meg itt, mert alkalmas élőhelyet találtak.

Áprilisban még a horgászoknak is feltűnt az a két gyönyörű réce, melyek a Rákos-patak torkolatánál és a csónakkikötő öböl környékén tartózkodott. Nem csoda, hiszen a mandarinréce és a kisasszonyréce (karolinai récének is hívják) a világ legszebb díszrécéi közé tartozik.

A mandarinréce hím meglehetősen tarka színezetű madár. Csőre piros, feje vörhenyes, szemsávja fehér, a nyaka narancssárga színű. Jellegzetessége, hogy a szárnyán hátul felálló „tollvitorlát” visel. Kelet-Ázsiai elterjedésű faj. Európában csak Angliában élnek félvad példányai.

A kisasszonyréce hím feje és teste fémesen csillogó kék és zöld színben pompázik, attól függően, hogy milyen irányból éri a fény a tollazatát. A fejét fehér csíkok díszítik, a melle sárgás, vörhenyes színnel tarkított. Elterjedési területe Észak-Amerika, Kanada déli része, egészen Kubáig. Európában szabadon nem él, szépsége miatt gyakran tartják fogságban díszmadárként. A Sződligeten megfigyelt példányok is bizonyára fogságból szöktek meg, de szemmel láthatóan jól érezték magukat a szabad világban.

Augusztusi hónap tartogatta az igazi meglepetést, erre már a madártannal foglalkozó szakemberek is felfigyeltek, egy átvedlő hím pehelyréce jelent meg a Dunán, és néhány napot itt töltött Sződliget környékén. Ez a madár a távoli Északi-tengerek lakója. Magyarországon ritka téli vendég, de ilyen korai időszakban talán még soha nem figyelték meg. Évek múlhatnak el, amíg a pehelyréce ismét ellátogat a sződligeti Duna szakaszra.

Egy terület madártani értékét nem igazán ezek a ritka madárfajok jelentik, ezek egyszer itt vannak, azután évekig nem látjuk őket. A tudomány számára értékes adatokat szolgáltatnak, és bizonyítják azt is, hogy a környék fontos szerepet tölt be a madarak életében. Az igazi értéket azonban azok a madarak jelentik, amelyek állandóan itt tartózkodnak, vagy rendszeresen visszatérnek – vonuló madarak – és itt fészkelnek. Amikor kimegyünk sétálni az erdőbe, ezekkel a madarakkal találkozunk, s ha nem is látjuk őket, gyönyörű énekük akkor is eljut hozzánk.

Az elmúlt esztendőben sikerült olyan madarak fészkelését megfigyelnünk, amelyek létezéséről csak régi elbeszélések szóltak. Megtaláltuk a parlagi pityer fészkét a Debegió-hegy környékén, a réti tücsökmadár a patak mellett az egyik nedves réten költött, a Floch erdőben pedig rábukkantunk a gyönyörű, fokozottan védett jégmadár költő üregére. Ezek a nagyon eltérő élőhelyet igénylő madárfajok előfordulásai bizonyítják, hogy Sződliget határában milyen változatos biotópok alakultak ki az évszázadok során. Amíg ezek a mozaikszerűen elhelyezkedő természetes élőhelyek megmaradnak, addig bízhatunk a gazdag állat- és növényvilág fennmaradásában.

Mindez nagyrészt rajtunk, embereken múlik.

Dénes János