- A „titokzatos” madár - Harisvédelem Nógrád település külterületén (Mátéfy Szabolcs, 2o21)
- A kis légykapó utolsó menedéke: a Börzsöny (Dénes János, 2020.)
- Útmutató hiúznyomok felismeréséhez (Bedő Péter, 2019)
- Útmutató farkasnyomok felismeréséhez (Bedő Péter, 2019)
- Madárdal köszönti a rügyfakadást (Dénes János, 2019)
- Kis légykapó megfigyelések a Börzsönyben (Mátéfy Szabolcs, 2018)
- Ragadozó madarak felmérése a dél-börzsönyi mintaterületen (Kazi Róbert, 2017)
- Fitiszfüzike fészkelése (Dénes János, 2017)
- Azt sem tudjuk mifélék... - a pelékről (Dénes János, 2015)
- Vadmacska kutatás a Börzsönyben (Kazi Róbert, 2014)
- Békaperspektíva - Potyó Imre díjnyertes természetfotóiról (Koditek Bernadett, 2013, Gödi Körkép)
- Gyűrűs Gólya Vácrátóton (Dénes János, Prohászka László, 2012)
- In memoriam Sárog Tibor (Rottenhoffer István, 2012)
- Miért sír a sződligeti erdő? Dokumentumfilm egy természet károsításról (Dénes János, Soós Gábor, 2012)
- A kárókatonák visszatérnek... (Dénes János, 2012)
- A bányatavak élővilága (Dénes János, 2011)
- Lakótelep az erdőben (Nagy Csaba, 2011, Vadon magazin 2011/9.)
- Loch-ness Dunakeszin (Dr. Kertész Péter, 2011)
- Madártani értékek a Sinkár tavon. (Rottenhoffer I 2011)
- Ahonnét a madár is menekül (Dénes János, 2011)
- Környezetünk védelmében (Dénes János, 2011)
- Sződliget természeti értékei (Dénes János, 2011)
- Éjszakai vadászok (Dénes János, 2011)
- Óvjuk az öreg parkokat, ligeteket... (Dénes János, 2010)
- Horvát gyűrűs fehér gólya megfigyelése a Sinkár-tavon (Rottenhoffer István, 2010)
- A Sinkár-tó madártani értékei (Rottenhoffer István, 2010, Vadon magazin 2010/5)
- 2010. A fecskék éve; a szokolyai fecskeállomány-felmérés eredményei (Tarján Ambrus, 2010)
- Odúlakó madarak (Nagy Csaba, 2010)
- Szemléletformáló tevékenység a természet védelméért (Terbe Józsefné, 2010)
- A Börzsönyben madarásztunk (Mátéfy Szabolcs és Nagy Csaba, 2010)
- Merre járnak a börzsönyi fekete gólyák (Kazi Róbert, 2010)
- A fehér gólya (Rottenhoffer István, 2009, Sződiek Híradója 2009. nyár)
- Egy kerecsen sólyom élete (Kazi Róbert, 2009)
- Megtévesztő állatnevek (Tarján Ferencné, 2009)
- Pannongyík előfordulása a Börzsönyben (Dénes János, 2009)
- Globális felmelegedés Magyarországon (Kazi Dorottya, 2009)
- Napfürdőzés a felhők felett (Potyó Imre, 2008)
- A magyarföldi husáng (Kazi Róbert, 2008)
- A Gödi-sziget (Bokor Péter, Berty Mihály, Potyó Imre, 2007)
- A titokzatos madár (Dénes János, 2007)
- Ritka madarak Sződligeten (Dénes János, 2007)
Ritka madarak Sződligeten
Az elmúlt esztendőben (2005.) több ritka madarat figyeltünk meg Sződliget környékén, ami jól jelzi községünk természeti adottságait, hiszen ezek a madarak azért pihentek meg itt, mert alkalmas élőhelyet találtak.
Áprilisban még a horgászoknak is feltűnt az a két gyönyörű réce, melyek a Rákos-patak torkolatánál és a csónakkikötő öböl környékén tartózkodott. Nem csoda, hiszen a mandarinréce és a kisasszonyréce (karolinai récének is hívják) a világ legszebb díszrécéi közé tartozik.
A mandarinréce hím meglehetősen tarka színezetű madár. Csőre piros, feje vörhenyes, szemsávja fehér, a nyaka narancssárga színű. Jellegzetessége, hogy a szárnyán hátul felálló „tollvitorlát” visel. Kelet-Ázsiai elterjedésű faj. Európában csak Angliában élnek félvad példányai.
A kisasszonyréce hím feje és teste fémesen csillogó kék és zöld színben pompázik, attól függően, hogy milyen irányból éri a fény a tollazatát. A fejét fehér csíkok díszítik, a melle sárgás, vörhenyes színnel tarkított. Elterjedési területe Észak-Amerika, Kanada déli része, egészen Kubáig. Európában szabadon nem él, szépsége miatt gyakran tartják fogságban díszmadárként. A Sződligeten megfigyelt példányok is bizonyára fogságból szöktek meg, de szemmel láthatóan jól érezték magukat a szabad világban.
Augusztusi hónap tartogatta az igazi meglepetést, erre már a madártannal foglalkozó szakemberek is felfigyeltek, egy átvedlő hím pehelyréce jelent meg a Dunán, és néhány napot itt töltött Sződliget környékén. Ez a madár a távoli Északi-tengerek lakója. Magyarországon ritka téli vendég, de ilyen korai időszakban talán még soha nem figyelték meg. Évek múlhatnak el, amíg a pehelyréce ismét ellátogat a sződligeti Duna szakaszra.
Egy terület madártani értékét nem igazán ezek a ritka madárfajok jelentik, ezek egyszer itt vannak, azután évekig nem látjuk őket. A tudomány számára értékes adatokat szolgáltatnak, és bizonyítják azt is, hogy a környék fontos szerepet tölt be a madarak életében. Az igazi értéket azonban azok a madarak jelentik, amelyek állandóan itt tartózkodnak, vagy rendszeresen visszatérnek – vonuló madarak – és itt fészkelnek. Amikor kimegyünk sétálni az erdőbe, ezekkel a madarakkal találkozunk, s ha nem is látjuk őket, gyönyörű énekük akkor is eljut hozzánk.
Az elmúlt esztendőben sikerült olyan madarak fészkelését megfigyelnünk, amelyek létezéséről csak régi elbeszélések szóltak. Megtaláltuk a parlagi pityer fészkét a Debegió-hegy környékén, a réti tücsökmadár a patak mellett az egyik nedves réten költött, a Floch erdőben pedig rábukkantunk a gyönyörű, fokozottan védett jégmadár költő üregére. Ezek a nagyon eltérő élőhelyet igénylő madárfajok előfordulásai bizonyítják, hogy Sződliget határában milyen változatos biotópok alakultak ki az évszázadok során. Amíg ezek a mozaikszerűen elhelyezkedő természetes élőhelyek megmaradnak, addig bízhatunk a gazdag állat- és növényvilág fennmaradásában.
Mindez nagyrészt rajtunk, embereken múlik.
Dénes János