Kérjük támogassa természetvédelmi és ismeretterjesztő tevékenységünket Szja 1% rendelkezéssel ! Adószám: 18702862-1-13
 

Brellos Tamás emléknap (2019. december 8.)

Évi utolsó közösségi programunkat Brellos Tamás emlékének szenteljük, így történt ez az idén is. Most nem madárgyűrűzés volt a program, hanem az odú kopácsoló napunkon elkészült madár lakásokból felújítottuk a madarász tábor körül elhelyezett odútelepünket.

A programon 9 fő vett részt, így nem könnyű munka hárult ránk, 23 odút kellett végigcipelnünk a területen. Tamás bácsi kedves fájához érve megemlékeztünk helyi csoportunk egykori titkáráról, a madarász tábor egyik alapítójáról, akit értelmetlenül korán ragadott el a halál.

Kellemes napsütésben sétáltunk végig a telepen, kielemeztük az egyes korábbi odútípusok gyengeségeit, no meg a harkályok munkáját. Találtunk még 15 éve kihelyezett odúkat is, ezek már igazán megértek a cserére. Ezek kapcsán megemlékeztünk Gáspár József volt tagtársunkról is, aki még ezeket az odúkat készítette, és még több százat ezeken kívül. Lassan visszaértünk a tábor-rétre, majd elsétáltunk a Bajdázó-tóhoz, ahol előkerültek a sütemények. Mivel több érdeklődőre számítottunk, jutott süti bőven, egy kis csere-bere után még hazavinni is jutott mindenkinek.

Adventi vásár Nagymaroson (2019. december 7.)

Szombaton délelőtt igazi piaci hangulatba csöppentünk bele a nagymarosi MÁTÉ Állatvédelmi Alapítvány meghívására. Már többen vártak minket, hiszen a kedvezményes árú madár eleség nagyon vonzónak bizonyult. Nagymaros és környékének lakói nagyon madárbarátnak bizonyultak, hiszen rövid idő alatt elfogyott az a 210 kg napraforgó mag, amit vittünk. Emellett hozzá lehetett jutni még madáretetőkhöz és odúkhoz, valamint kelendő volt a Börzsöny Alapítvány jövő évi falinaptára is. Persze ahogy az egy valamirevaló piacon szokás, beszélgetésre is jutott idő, tanácsokat kértek és kaptak látogatóink a madarakkal, vagy éppen a madarász táborokkal kapcsolatban. Többen örömmel számoltak be otthoni etetőik forgalmáról, a látott madárvendégekről. A jó hangulatú vásárnak a déli harangszó vetett véget, az árusokkal együtt mi is összepakoltunk, bár örömmel vettük, hogy nem sok mindent kellett hazavinnünk.

Köszönet Kecskeméti Károlynak és a MÁTÉ Alapítványnak a meghívásért, valamint Nagymaros önkormányzatának a piac fenntartásáért!

Madárodú készítés csoport munkában (2019. november 24.)

Idén is  megrendeztük odúkopácsoló napunkat, melynek most is a Facél Kft asztalos műhelye biztosított helyszínt Dunakeszin. A rendezvényen 23 lelkes önkéntesünk vett részt. Köszönet mindannyiuknak, hogy vasárnapjukat láblógatás helyett a gyakorlati madárvédelemnek szentelték. A jó hangulat, a lelkesedés, no meg némi szakmai segítség meghozta gyümölcsét: 3 óra alatt 80 db deszkaodú készült el kifogástalan minőségben. A felület védelmet lenolajjal oldottuk meg, a közös fotón már a kész odúkkal készült a csoportkép.

Az elkészült madárlakásoknak már a helye is meg van. December 8-án a királyréti Bajdázó-tó melletti Tábor-rét körüli odútelep közel 50 elhasználódott odúját cseréljük ki. Ezek között még 15-20 éve kirakott odúk is vannak, melyeknek harkályokkal, lódarazsakkal kellett szembenézni és persze az idő vasfoga sem kímélte őket. Reméljük, hogy az új odúk is bírnak majd legalább ennyit!

Odú kihelyező kirándulásunkra szeretettel várunk minden madárbarát érdeklődőt, szükség lesz a segítő kezekre!

Fehérhátú fakopáncs és fekete harkály társbérletben (2019. november 1.)

A különböző korhadási szakaszban lévő álló és fekvő holtfák, facsonkok, tuskók, és a még élő fák holt koronaelemeinek erdei életközösségben betöltött szerepe mára már nem vitatott tény: számtalan élőlénynek nyújtanak táplálékot, otthont, szaporodó- és búvóhelyet. A hazai harkályfajok közül néhány kifejezetten kötődik ezen erdőszerkezeti elemekhez táplálékszerzés, vagy szaporodás céljából. A gyengébb testalkatú kis- és közép fakopáncs, de még a náluk jóval robusztusabb fehérhátú fakopáncs is elsősorban azokat a fákat választja költőodú ácsolásához, amelyeken már megjelentek a korhasztó gombák termőtestei.

2019. április első napján egy holtfákban viszonylag gazdag patakvölgy bejárása során lettem figyelmes egy hím fekete harkályra. Közel egy órás megfigyelés után vezetett el a már szinte kész odúhoz, ahol a tojó is előkerült. A költőüreget egy álló holtfába vésték nagyjából 10 méter magasan. Hamar kiderült, hogy társbérlőik is akadnak ugyanabban a száraz, taplós bükkben - felettük néhány méterrel a ritka, fokozottan védett fehérhátú fakopáncsok is elkészültek a munkával. A két faj láthatóan jól megfért egymással.

A következő hetekben végigkísértük a fejleményeket, mindkét pár sikeresen reptette a fiókáit.
Végh Attila következő, A bennünk élő Börzsöny című természetfilmjében ők is láthatóak lesznek a nagyközönség számára.

Mátéfy Szabolcs

A fotók Végh Attila természetfilmjéből valók.

Segítség a hegyi billegetőknek (2019. október 29.)

A Börzsöny hegységben, 2019. év elején, még a költés időszak előtt, tíz darab speciális kialakítású, 150x150x150 mm belméretű, "C" típusú odút helyeztünk ki a hegyi billegetők számára. Az odúkat a patakokat átívelő hidak alá, víz átereszek oldalára szereltük fel, utánozva a billegetőkre jellemző fészkelési módot.
A tavaly nyáron megfogalmazódott ötlet sikeresnek bizonyult. A tíz odúból ötben költöttek hegyi billegetők, négy párnak két költése is volt. Két pár ugyanabban az odúban költött, a másik két pár a közelben épített új fészket.
Az évek során megfigyeltük, hogy a természetes környezetben fészkelő hegyi billegetők  nem szívesen használják a régi fészket második költésre. Ezért a jövőben bővíteni fogjuk programunkat, és kettő darab  odút fogunk kihelyezni arra alkalmas helyekre, ezzel segítve a második költés sikerességét.
Az első év eredménye bizakodásra ad okot: a hegyi billegető eredményesen telepíthető mesterséges fészek odúban. Az öt odúban összesen 39 hegyi billegető fióka nőtt fel. A fiókákat egyéni azonosító gyűrűvel láttuk el, hogy később  adatokat gyűjthessünk életükről. A jelölés az első évben eredményes volt, hiszen az egyik hegyi billegető fiókát, amelyet a  Nagy- völgyben május 1-én  gyűrűztünk, augusztus 18-án visszafogták Királyréten.


Kép és szöveg: Dénes János

Uráli bagoly odúk cseréje (2019. október 26.)

Még 2000-ben kerültek ki a Börzsönyben az első  uráli bagoly odúk, melyekben sokáig csak macskabaglyok költöttek. Azután 10 év után megtört a jég és rögtön két odúban is eredményesen költöttek uráliak ezzel bizonyítva, hogy birtokba vették ezt a csodálatos erdős vidéket. Azóta több pár is sikeresen repítette ki fiókáit, némelyiküket sikerült jelölő gyűrűvel is ellátni.

Az odúk állapota azonban az évek során jelentősen leromlott, néhányukat kidőlő fák, leszakadó ágak sodortak le, vagy a korhadás miatt mentek tönkre. Javításukkal Ferenczi Balázs tagtársunk foglalkozik folyamatosan, de az idén elkezdtük a végképp elhasználódott odúk cseréjét is. A munka menete nem könnyű, már a megközelítés is nagy erőfeszítést igényel: a zavarás kiküszöbölésére ezek az odúk a turista utaktól messzebb, meredek, nehezen járható helyekre kerültek ki. Az odú súlya sem könnyű, de még az alpinista felszerelést és a szerszámokat is visszük, majd 12-15 m magasan lógva egy szál kötélen kell dolgozni. Az előző hetekben három, majd a mai napon is három uráli lakást sikerült kicserélni, de még hatot tervezünk a hideg idő beállta előtt elvégezni. Igyekeznünk kell, hiszen az uráli baglyok már januárban revírt foglalnak, levédik területüket, majd februárban elindulhat a költés is. Reményeink szerint újabb húsz évre megoldjuk ezeknek a csodálatos éjszakai madaraknak a "lakás gondjait"!

A titokzatos Tuva, madarász szemmel Szibériában (2019. október 25.)

Ezzel a címmel tartotta Rottenhoffer István tagtársunk úti beszámolóját, melyet 18 érdeklődő hallgatott nagy élvezettel. István tavaly nyáron vett részt egy szibériai expedíción, mely a Tuvai Köztársaság a külvilág által alig ismert területén ragadozó madarak megfigyelésére, számba vételére és jelölésére szolgált. Az előadás elején mesélt ennek a földrajzilag és gazdaságilag elszigetelt ország történelméről, mai helyzetéről, lakóiról, sőt az ország egészen friss himnuszát is meghallgathattuk. Képein keresztül bemutatta Tuva sokszínű arcát a magas hegyektől a sztyeppi síkságokon át a szikes tavakig, melyekben mai napig fennmaradt az ősi sokszínű növény- és állatvilág. A felmérés 2 hétig tartott, ezalatt nagy számban láthattak keselyűket, szirti sasokat, barna kányákat és kerecsen sólymokat. Mint az előadás végén István elmondta, olyan nagy hatással volt rá ez a különleges vidék, hogy semmi kedve nem volt hazaindulni. Érdekes, hogy a vetítés után vendégeink is hasonlóan éreztek, még sok kérdéssel bombázták az előadót, nagyon jó beszélgetés alakult ki.

Európai Madármegfigyelő Napok (2019. október 5-6.)

Az összesített eredmények alapján Európában és Közép-Ázsiában a tavalyinál is több, 1 089 helyszínen, több mint 4,2 millió madarat figyelt meg a közel 29 ezer résztvevő.
A világ egyik legjelentősebb madártani hagyományával rendelkező Magyarország minden évben jól szerepel az országok közötti játékos versenyben, idén is mindhárom kategóriában dobogósok lettünk: rendezvényhelyszínek száma és résztvevők száma második, látott madarak száma szempontjából pedig harmadik helyezettek lettünk.
A három leggyakoribb megfigyelt madárfaj Magyarországon a seregély (163 587 példány), örvös galamb (17 073 példány) és tőkés réce (15 434 példány).
Helyi Csoportunk három helyszínnel járult hozzá a magyar sikerekhez Sződligeten (29 fő), a püspökhatvani Sinkár-tónál (19 fő) és a vácrátóti botanikus kertben (316 fő). A szombati esős időjárás ellenére meglepően sok madarat láttunk, bár a résztvevők száma elmaradt a tavalyihoz képest. Bemutató gyűrűzés és odúbemutatás is színesítette a programot, ahol nem csak a madarakat csodálhatták meg az érdeklődők, de pelékkel is találkozhattak. Vasárnap az arborétumban a kézműves vásár egyik színfoltja voltunk a mellettünk tevékenykedő Duna-Ipoly Nemzeti Park Vízibuszával együtt. Három sétán vittük végig a népes számú érdeklődő közönséget és ha nem is volt annyi madár, mint az előző nap, de a látogatói létszámot sikerült jól megdobnunk.

Köszönjük önkénteseink kitartó és példaértékű munkáját, valamint látogatóink részvételét, mellyel hozzájárultak Magyarország újabb sikeréhez!

CSAT - Családi Tábor (2019. szeptember 5.)

Idén első ízben került megrendezésre a méltán híres nagyszülő-unoka tábor utódjaként augusztus 10-14 között a Börzsönyi Családi Tábor, a Börzsönyi CSAT, ahol  tíz család, összesen 34 fő vett részt. Fő célunk, hogy a családokat a gyerekek korának megfelelően kicsit közelebb vigyük a természethez, és ha a gyerekek elérik a 11 éves kort, önállóan is részt vegyenek a börzsönyi gyűrűző táborainkban.

Programjaink között szerepelt odúnézés, barlangjárás, kisvasutazás, kirándulás, lidérc idézés, csillagászat, kézműves foglalkozások, melynek fő műve az ide év madara, a gólyatöcs elkészítése volt.  Ez alatt a pár nap alatt mindenki jól érezte magát, és az idő is csak a záró tábortűz végére romlott el.


Kaziné Szűcs Mária




Beszámoló a XXVI. BOTT-ról (2019. július 15 – 27.) (2019. augusztus 30.)

Az idei Börzsönyi Ornitológiai és Természetvédelmi Tábor előtt kétféle sátorból is szereztünk be egy-egy darabot, hogy kipróbáljuk, alkalmas-e valamelyik az erősen öregedő felnőtt sátrak kiváltására. Új ponyvát varrattunk a raktársátorra, mert az eddig használt mindig is beázott, az utóbbi években pedig több helyen el is szakadt.

Sajnos az erdészeti munkálatok által felvágott rétet tavaly óta nem tudtuk helyreállíttatni, csak a táborok előtt egy héttel sikerült földmunkagéppel némileg elegyengetni a keréknyomokat és új bejárati utat nyitni a rétre. A réten így is maradtak zavaró keréknyomok (amelyek miatt bejáratott sátorhelyeink egy részét sem tudtuk használni), a bejáró utak pedig hamar járhatatlanná váltak, eső után.

Az építést nehezítette, hogy pénteken esett az eső és szombaton is voltak kisebb záporok.

A BOTT szokatlan gyorsasággal telt meg az idén, április végén már az 50. jelentkezés is befutott. Végül 68 jelentkezőből 57 gyerek jöhetett táborozni, akik közül csak egyet vittek haza a tábor vége előtt a szülei (a legtöbbször legalább két – hármat szoktak). Az idei táborozó csapat lelkes, jó kedélyű, érdeklődő társaságnak bizonyult.

A táboroztató stáb összeállítása idén sem volt egyszerű, de végül csak a konyhán dolgozók létszáma és beosztása okozott kisebb nehézséget. Egy középiskolás segítő került újonnan a stábba, aki kiemelkedően jól teljesítette a rábízott feladatokat és nagyon jól beilleszkedett a társaságba. A rovarászat programot új szakvezető tartotta, - sikerrel: a közvélemény-kutatásban ez a program lett a legnépszerűbb.

A Nyílt Napon külön a vendégségbe érkező szülőknek tartottunk délelőtt olyan sétát, ahol a tábori délelőtti szakmai programokból kaphattak ízelítőt. A séta, amely Királyrétről indult és a táborba érkezett (így egyáltalán nem zavarta a tábor délelőtti életét), beváltotta a hozzá fűzött reményeket, nagy sikert aratott a szülők körében.

2005-ben eltűntek a kövi rákok a Szén-patakból - hogy miért, azt máig sem tudjuk. Néhány éve azonban újra találkozunk ezekkel az állatokkal, ezért terveztük már, hogy újra lesz rákszámlálás. Idén három este mentünk ki a Szállásoki-rétektől feljebb eső szakaszra, ahol a gyerekek összesen 90 perc alatt 271 állatot találtak. A legnagyobb 9, a legkisebb 2,3 cm-es volt. Az eredmény arra utal, hogy a kövi rák egykor volt állományánál is nagyobb számban foglalta vissza a Szén-patakot.

A záró tábortűznél az utóbbi évek legtáborosabb, legjobban sikerült műsoraival rukkolt elő több csoport is.


Tarján Ambrus táborvezető


Búbos cinegék Börzsönyi megfigyelése (2019. augusztus 21.)

2019. június 28-án a Börzsönyben, Királyrét közelében láttam egy búbos cinegét (Lophophanes cristatus) , amely más cinege fajokkal együtt kutatott táplálék után az ágakon. A madarat nem sokáig sikerült figyelnem, mert hamar eltűnt a sűrű fenyőágak között. Másnap két búbos cinegét láttam ugyanott, amelyek láthatóan együtt mozogtak, de fészkelésre utaló jelet nem tapasztaltam, habár ilyenkor a cinegék második költése is a vége felé jár.
Június 30-án kitettem egy hálót a fenyvesben. Meglepetésemre az első ellenőrzéskor három búbos cinege volt a hálóban. A cinegéket, jelölő gyűrűvel a lábukon, szabadon engedtem. Ezután még néhányszor megfigyeltem a búbos cinegéket a területen. Ugyanazok a példányok voltak, mert a gyűrű ott csillogott a lábukon.
Hazánkban a búbos cinege szórványosan fészkel a Soproni- és Kőszegi hegységben, a Dél-Dunántúl egyes részein, illetve a Balaton déli partján található fenyvesekben, valamint az Aggteleki-karszt és a Cserehát területén. Nem fészkel viszont a Pilis-, a Börzsöny- és a Bükk-hegységben. Költőhelyén állandó madár, télen azonban más fajok alkotta csapatokhoz csatlakozva egy-egy példány nagyobb távolságra is elkóborolhat.
2019. augusztus 20-án Ipolydamásdon is fotóztak egy búbos cinegét, melynek lábán nem volt gyűrű, így biztos, hogy nem a Királyrét közelében megfigyelt madarak egyike volt. A jövő kérdése az lehet, hogy a faj terjeszkedéséről van-e szó, vagy csupán egyszeri beáramlás történt?


Kép és szöveg: Dénes János

Nyílt nap a királyréti madarász táborban (2019. július 21.)

A Börzsönyi Helyi Csoport lassan 40 éve szervez kihagyás nélkül madarász táborokat felső tagozatos általános iskolás gyermekeknek. Az idén július 15-én kezdődött az első turnus 56 gyermek részvételével. Vasárnap a nyílt napon a szülők is betekinthettek a tábor életébe. Tarján Ambrus táborvezető a 36 érdeklődőt végig vezette a programok helyszínein: a Szén-patakban egy kis vízivilág bemutató volt, a régi vasbányában a geológia izgalmas világába pillanthattak be, útközben botanika és természetvédelem is szóba került. A leglátványosabb program persze a madárgyűrűzés, a kézben tartott madarak közelsége mindig megérinti a felnőtteket is. A királyréti madarász táborban még 3 héten keresztül zajlik az élet.

Cinege fióka mentése (2019. június 23.)

Halász József tagtársunk egy jó példáját mutatta be, egy legyengült cinege fióka megmentésének:

"Kirepültek az idei 2. költésű cinke fiókáink is. Próbálkoztak a repüléssel, néha a fűben, néha a fáról... Nagy volt a meleg, kissé tán előbb is jöttek elő.

Két a fészekben maradt fióka közül az egyik halott volt, a másik épp hogy tudott tátogni a sarokban. A szülők már nem jártak etetni, gondozni, így kénytelen voltam valamit kitalálni.

Ez a cinke-projekt 3 nap alatt oldódott meg.  A nagy forróság miatt kivettem az életben maradottat a dobozból, egy kis virágkosárba raktam széna-fészekbe és árnyékos helyre. Egy napig csipesszel etettem a horgász-gilisztáinkkal, volt étvágya és evett!  Este feleségem megtalálta egyik gyengécske tesóját, melléhelyezve az már hívni tudta a szülőket: megtörtént az első etetés mindkettőjüknek!

Az erősebbik utána elrepült, de a tojó ezután rendszeresen visszajárt etetni a kis gyengébbet. Estére ráccsal takartam le a macskák elől, de reggel már 6-kor jött a tojó ismét etetni ! Már fel tudott ugrani a kosárka szélére, majd később le a földre, elugrált a járda mellé, majd a kerítéshez... Ekkor visszatettem, de végül elhúzott, mert a szülője hívogatta! Elvágyódott és azóta nem látjuk már..."

Rottenhoffer István interjúja a váci ES TV Spiritusz műsormagazinjában (2019. május 27.)

Tagtársunk a Spiritusz (sport,szabadidő,életmód) műsormagazin vendége volt, beszélgető partnere Szabó Zsanett. A műsorban a természeti értékekről beszélgettek, kiemelve Vác és környéke lokális értékeit:
az interjú megtekintése az estv.hu oldalon

"Folyamatosan minden fórumon arra hívom fel a figyelmet, hogy a Természettel való együttműködésünk nélkül nincs jó minőségű emberi élet. Fontos, hogy legyen mit és legyen kinek tovább adni - a mennyiség társadalma ugyanis sosem képes pótolni a minőség társadalmát. A Természetben minden emberi és társadalmi helyzetre, kihívásra és kérdésre találunk jól adoptálható természeti mintát. Ezért folyamatosan kutatni kell azt, fejlődni, tanulni tőle és nem lázadni, erőszakot tenni a természeti törvények ellen. Az is fontos, hogy elfogadjuk a helyünket szerénységgel és belátással az Élő Világegyetem hierarchiájában, melyben jelenleg fordítva ülünk a lovon és az embert tettük a csúcsra. Földanya egy sokkal magasabb erejű tudatossági és szerveződési szint, minőség, melynek csak egy nagyon törékeny, sebezhető alrendszere az emberi társadalom."

Rottenhoffer István

Pro Natura díjak tagtársainknak (2019. május 24.)

A változatos természeti környezet, a gazdag élővilág közös örökség, védelme komoly feladat, amely ezek megismerésével és megmutatásával kezdődik. Ebben nyújthatnak óriási segítséget a nemzeti parkok - mondta Nagy István agrárminiszter május 24-én, Kecskeméten.

A Magyar Nemzeti Parkok Hete 2019 programsorozat központi nyitórendezvényén Helyi Csoportunk két tagja is miniszteri kitüntetésben részesült:

  • Schmidt András, az Agrárminisztérium Természetmegőrzési Főosztály osztályvezetője ,
    PRO NATURA kitüntetésben részesült a hazai és nemzetközi madárvédelemben kifejtett munkájáért, az áramszolgáltatókkal történő együttműködést megtestesítő „Akadálymentes égbolt” program 10 éve tartó feladatainak kitartó szervezéséért, a hazai természetvédelmi eredmények nemzetközi elismertetéséért.






  • Rottenhoffer István, a Börzsöny Alapítvány önkéntese ,
    PRO NATURA EMLÉKPLAKETT kitüntetésben részesült több mint három évtizede a madár- és természetvédelem területén végzett munkájáért, a gyakorlati ragadozó-védelemben, elsősorban a kerecsen- és vándorsólyom védelmében kifejtett tevékenységéért.


Szívből gratulálunk a kitüntetetteknek, köszönjük áldozatos, sokszor embert-próbáló munkájukat! Kívánunk hosszú életet, erőt és egészséget, hogy minél több időt tölthessenek a Természet szolgálatában!


Sarlósfecske mentés a 9. emeleten (2019. május 8.)

A napokban tapasztalható hirtelen és huzamosan tartó lehűlés kemény próbatétel elé állítja a madarakat is. A rovarevők ilyenkor lényegesen nehezebben találnak táplálékot, pedig a fióka nevelés időszakában ez még fontosabb lenne, hiszen a saját begyük mellett akár 12 éhes kis csőrt is táplálékkal kell ellátni. Fokozottan érvényes ez a repülő rovarokat fogyasztó madarakra.

A tízemeletes panelházak Dunakeszin népes sarlósfecske állománynak adnak otthont. Ebben az időszakban fiókáik még nincsenek, de a tartós hideg és a folyamatos esőzés miatti ínség sokukat legyöngítette. Több helyről kaptunk értesítést, hogy a magasan lévő lakások erkélyén sarlósfecskék landoltak. Így történt ez az Iskola utcai 10-esek egyik 9. emeleti lakásán is, ahonnan rövid időn belül biztonságos helyre került a madár. Sérülés szerencsére nem volt rajta, így Dr. Kertész Péter, a Börzsöny Alapítvány madármentő állomásának vezetője tanácsára megkezdődött a kis beteg felerősítése mézes lisztkukaccal. A méz energiát adó hatása mellett vitaminokat is tartalmaz, valamint nem elhanyagolható antibiotikus hatása sem. "Fecskénk" három napig élvezte vendégszeretetünket, a mai napon már annyira felerősödött, hogy komoly próbarepüléseket hajtott végre a zárt térben és mivel az időjárás is szép naposra fordult, az elengedése mellett döntöttünk. A megtalálás helyére visszavittük és a megtaláló bocsájtotta szabadon. Néhány percnyi emelkedés után csatlakozott többi fajtársához, akik magasan a fejünk felett cikáztak a szélben.

Köszönet Kiss Viviennek a madármentésért!

Fülemülék Éjszakája Dunakeszin (2019. május 3.)

Már hagyományosan, idén is a Tőzegtavi Horgász Egyesület vendégszeretetét élvezve tartottuk meg Dunakeszin a Fülemülék Éjszakáját. Az esőre álló idő ellenére 63 fő tisztelt meg minket jelenlétével. A rövid bevezetőben Kertész Károly, a horgász egyesület elnöke is köszöntötte a vendégeket, majd beszélt a tavak és a tőzegláp kialakulásáról, az ezeket fenyegető veszélyekről, a hely élővilágáról. Az ezután megtett rövid kirándulásunk során bepillantottunk a láp világába, meghallgattuk a fülemülék csodás énekét. Természetesen más madarak is énekeltek, bár most jóval kevesebbféle hangot hallhattunk, mint az előző években. Kicsit meglepő volt, amikor egy magas fenyőfa csúcsán éneklő madarat beazonosítottunk: egy kékcinege dalolt rigóként. A sokféle madár bemutatása után kedves látványt nyújtott, amikor egy tőkés réce család a kiskacsáikkal áttotyogott előttünk az úton.

A séta után kis vetélkedővel teszteltük a gyermek résztvevők tudását, figyelmét, majd a sötétedéssel ifj. Varga Péter diavetítéses előadását élvezhettük Dunakeszi madárvilágáról. Mint elhangzott, Dunakeszi igen szerencsés helyzetben van madártani szempontból, hiszen a Duna közelsége egészen ritka és különleges madarakat is messzi földről ide vonz, de a sport repülőtér füves pusztáján is nagyon sokféle, egészen másfajta madarakat láthatunk.

A sötétség beálltával a fülemülék éneke kicsit alábbhagyott, de csak azért, hogy később egész éjjel újult erővel dalolhassanak.


Fotók: Fejes Zsófia

Fülemülék Éjszakája a fóti Somlyón (2019. április 27.)

39 résztvevő gyűlt össze a fóti Fáy présház előtt, hogy egy kellemes esti kirándulás keretében meghallgassa a fülemülék gyönyörű énekét. Vezetőnk, Pál István először néhány mondatban bemutatta a terület növény és állat világát, majd beszélt a hegy kialakulásáról is. A fóti boglárka példáján keresztül a Somlyó lepkéinek nagy fajgazdagságáról is szó esett. Nem maradtak el persze a madarak sem, sétánk során a hegytetőig igen sokféle madárdalt hallhattunk. A tetőre felérve láthattuk a helyszínen zajló természetvédelmi munkák nyomait: kiszáradt bálvány-, akác- és ostorfák szegélyezték utunkat. A terület fokozottan védett lévén az idegenhonos és invazív növények visszaszorításával újra kialakulhat az eredeti erdősztyeppi vegetáció, értékes növény és állatfajoknak nyújtva otthont. A naplementét éppen a kilátópontra érkezvén élvezhettük, kedvünkért még a felhők is félrehúzódtak kissé. Ekkor már többen hiányolták a csalogány énekét, de az est előre haladtával ennek is eljött az ideje. Az alattunk elterülő bokrosokból egyre több fülemüle szólalt meg és mire leértünk a domb lábához beesteledett, s teljes erővel daloltak. Akik most hallották először ezt a koncertet áhítattal figyelték, de a már sokat tapasztalt madarászokat is lenyűgözte a változatos ének és a madarak nagy száma, hiszen minden nagyobb bokorból szólt az éjszaka dalnoka, a fülemüle.

Madárdal köszönti a rügyfakadást (2019. április 21.)

Dénes János fotókkal illusztrált írását az ismeretterjesztés oldalon találja: publikációk.

Úgy hasonlít egymásra, mint két tojás? Talán nem is olyan helytálló ez a mondásunk...

Tavaszi kirándulás a Szóri-erdőbe (2019. április 20.)

Áprilisban ismét egy kirándulást szerveztünk. Rottenhoffer István vezetésével egy "igazi" madarász túrába kapcsolódhatott be 19 résztvevőnk. A cél ezúttal a nyugat-Cserhát területének legjelentősebb állóvize, a mesterségesen duzzasztott Sinkár-tó volt. A nagy szárazság mágnesként vonzza a tóhoz a legkülönfélébb madarakat és persze ragadozóikat is. Megnéztük a már több évtizede működő borz várat is, mely a közeli domboldalon található. Újabb "földmunkák" is jelzik a borzok folyamatos jelenlétét. A tó körül egy odútelepet is üzemeltetünk, mely az odúlakó énekes madarak mellett a fokozottan védett erdei peléknek is otthont ad. A pelék szaporodási időszaka csak nyárra esik, de már most három odút is elfoglaltak ezek a kis emlősök. Bizony ez nem megy mindig erőszak nélkül, az egyik odúban egy elpusztított széncinege tetemét is megtaláltuk.

Egy ritkán látott eseménynek is tanúi lehettünk, amikor egy függőcinege fészeképítésébe kaptunk bepillantást. Ez a bájos szövőmester bámulatos precizitással építette puha fészkét egy fűzfa lehajló vesszőjére. A közelben fészkelő réti sas sajnos megtréfálta a csapatot, csak akkor jelent meg a tó felett, amikor a többség már haza indult, így őt csak a legkitartóbbak láthatták.





Fotók: Horváthné Moldvay Ilona

Kígyászölyv szinkron felmérés a Börzsönyben (2019. április 13-14.)

Az elmúlt években többször láttak kígyászölyvet a Börzsönyben. Felmerült a kérdés, vajon fészkel-e a hegységben? Utolsó ismert fészkelése 2012-ben volt. A Börzsönyi helyi csoport 2019. április 13-14-én két napos szinkronmegfigyelést tartott 22 fő részvételével. A váci Naszály-hegytől, Szokolya, Márianosztra térségén keresztül egészen az Ipoly vonaláig, egymástól szinte látható távolságra elhelyezkedve, 11 ponton figyeltük a ragadozó madarakat. Elsősorban a dél- és közép-Börzsöny területét figyeltük, hiszen korábban erre felé láttak költésidőben többször is kígyászölyvet.

A két napos program során számos ragadozó madarat is sikerült megfigyelni, közöttük több ritka faj is szem elé került. Leggyakoribb ragadozó madár az egerészölyv, ezt minden ponton láttak a megfigyelők. A ritka ragadozó madarak között volt parlagi sas, békászó sas, halász sas, uhu. A nap fénypontja egy vándor sólyom fészek felfedezése volt, amely újabb biztos költő párt jelent a Börzsönyben.  Ettől a fészkelő pártól távolabb is láttak vándor sólymot, amelynek költése nem kizárt.

Fekete gólya két helyen volt, az egyik megfigyelő pontnál territóriumban mozoghatott a madár.

A kitűzött cél a kígyászölyv fészkelésének felderítése volt. A két napos program során egy kígyászölyvet láttak, amely  azonban  fészkelő revírt nem tartott.  Így bizonyossággal megállapítható, hogy ebben az évben nem költ kígyászölyv a megfigyelt területen.

Az elmúlt években Letkés, Szokolya, Vác Naszály térségében megfigyelt kígyászölyv a Visegrádi hegységben költő pár egyik példánya lehetett.  2017-ben készült egy fénykép Vácduka környékén egy vadászó hím kígyászölyvről. Ezt a fotót összehasonlították a visegrádi hímről készült fotóval, összesen tizenegy tollazati bélyeg egyezett, vagyis elég egyértelmű, hogy azonos madárról van szó. A két hely egymástól légvonalban körülbelül húsz kilométerre van. A kígyászölyv ilyen távolságra biztosan elmegy vadászni a fészkétől, de valószínű ennél távolabbra is, így a Börzsönybe is rendszeresen ellátogathat.

Sárog Tibor( †) fotóján az utolsó költő börzsönyi kígyászölyv látható.


Kazi Róbert és Dénes János

Idén is lehet jelentkezni a madarász táborokba (2019. április 11.)

Honlapunkon elindítottuk a jelentkezési felületet királyréti madarász táborainkba. Szeretettel várjuk a természetkedvelő felső tagozatos iskolások jelentkezését!

Jelentkezni itt lehet: https://www.borzsony.org/taborok/register/

Aki még nem vett részt a táborok egyikében, annak ízelítőül bemutatjuk Szmandray Marcell videó összeállítását. Aki pedig már volt, annak jó nosztalgiázást!


Sződliget fészkelő madárfajai - előadás (2019. április 5.)

Április 5-én, pénteken egy 1,5 órás előadás keretében a Sződligeti Közösségi házban tartott ismeretterjesztő előadást Horváth Tibor tagtársunk.
Sződliget fészkelő madárfajait, kibővítette az előfordulókkal is. Az előadás hitelességét nagyban emelte, hogy Tibor a MAP adatbázist használta fel, melynek ő is aktív feltöltője. Az előadás nyilvános volt, a résztvevők többsége a helyi általános iskola Varga Magdi tanárnő által vezetett természetvédelmi szakkör tagjai voltak. Az eseményen 25 fő vett részt, akik meglévő és frissen szerzett tudásukat vetített képes madárhatározással tesztelhették.

Hegyi billegetők sikeres megtelepítése (2019. április 1.)

Még a télen 10 db speciális kialakítású "C" típusú odút készítettünk és helyeztünk ki hegyi billegetők számára. Ezeket patakpartok mentén, átereszek oldalára szereltük fel, utánozva a billegetőkre jellemző fészkelési módot.

A tavaly nyáron megfogalmazódott ötlet sikeresnek bizonyult. Egy odúban már kotlik a madár, többen kész fészek, vagy fészek kezdemény található. Jellemzően a Börzsöny északi, zavartalanabb részén foglaltak revírt a hegyi billegetők, a Királyrét környéki odúkban egyenlőre nincs fészkelés. Ezen odúk segítségével könnyebben megoldható a kirepülés előtt a fiókák meggyűrűzése, jelölése is.

Tavaszköszöntő kirándulásunk a Börzsönyben (2019. március 30.)

Verőfényes napsütésben, 23 fő részvételével zajlott első tavaszi programunk. Több madarász képzősünk is eljött velünk kirándulni. A túra célpontja az egyik legszebb börzsönyi kilátópont volt, a Márianosztra felett magasodó Kopasz-hegy.

A napsütés és a kellemes idő ellenére egészen kevés madárral találkoztunk, ezt a hetek óta tartó szárazságnak tudtuk be. Az erdei pintyek és a csilp-csalp füzikék éneke végigkísérte utunkat, egy-egy énekes rigót és vörösbegyet is hallhattunk, de a nagykoncert most elmaradt. A máskor virágokkal tarkított aljnövényzet is egészen gyér volt, a patakokban is alig csordogált a víz.

Visszafelé a mesés Bezina-völgyön haladtunk keresztül, ahol egy elpusztult nyuszt tetemét találtuk meg. Nagyirtáspusztán megnéztük az éppen Nagybörzsönybe induló kisvonatot, majd a zöld kereszt jelzésen visszatértünk az autókhoz. Jó kis túra volt!


Megtartottuk éves közgyűlésünket (2019. március 10.)

Törvényi kötelezettségünknek eleget téve idén is megtartottuk közgyűlésünket. A programnak most is a váci Király Endre középiskola adott otthont, melyet ezúton is köszönünk az iskola vezetésének. A rendezvényen 27 fő vett részt, melyből 20 fő volt szavazat képes.

Miután Terbe Józsefné elnök asszony megnyitotta a közgyűlést, Varga Péter titkár beszámolt a helyi csoport munkájáról, a táborokról és programokról, valamint ismertette a 2018. évi pénzügyi helyzetét. Ezután felvázolta a 2019. évre vonatkozó munkatervet. A közgyűlés a 2018. évi programokat és a 2019. évi terveket tartózkodás és ellenszavazat nélkül, egyhangúan elfogadta. Megszavaztuk a 2019-es év küldötteit is, akik az országos küldött közgyűlésen képviselni fogják csoportunkat. Néhány hozzászólás és megbeszélés után Rottenhoffer István vetített előadását néztük meg a távoli Szibériában, Tuva Köztársaságban szervezett ragadozó madár kutató expedícióról. E különleges helyről készült képek mellett István előadása is nagyon érdekes volt, a vetítés után jó kis beszélgetés alakult ki a témáról.

Elnök asszony ezután megköszönte a tagság aktivitását, az előadók munkáját, és a közgyűlést bezárta.

Kezdő madarász képzést tartottunk (2019. január 19-20.)

Helyi Csoportunk kezdő madarász képzést szervezett olyan emberek számára, akik érdeklődnek ugyan a vadon élő madarak iránt, de még nem tudták, hogyan kezdjék el a madárvilág megismerését. A kétnapos képzésen 20 fő vett részt, akik főként a környező településekről és Budapestről érkeztek.

Az első napon az elméleti képzés zajlott, melynek a dunakeszi József Attila művelődési ház adott otthont. Terbe Józsefné, Csöpi Néni elnöki megnyitója és az előadók bemutatása után Varga Péter, a Börzsönyi Helyi Csoport titkára beszélt az Egyesület múltjáról, majd a madárvédelemhez kapcsolódó tevékenységekről. Vetített képes előadásában mindenkit biztatott környezetének madárbaráttá alakítására: madáretető, -itató és mesterséges odú kihelyezésére, bokrok és fák ültetésére.

A második részben Tarján Ambrus, a Börzsönyi Ornitológiai és Természetvédelmi Tábor (BOTT) vezetője a madarak testfelépítéséről mesélt, bemutatta, hogyan képesek a madarak a repülésre, vagy a jéghideg vízben való úszkálásra. Madarakkal kapcsolatos aktuális kérdésekről, megoldásokról, majd a madarászat eszközeiről beszélt.

A harmadik rész már ténylegesen a fajismeretről szólt, melyet ifj. Varga Péter, természetvédelmi mérnök tolmácsolt. A madárhatározó könyvek használatát tanította meg, majd néhány madár kivetítésével a fajok meghatározását is begyakorolták.
Vasárnap a Duna-parton zajlott a gyakorlati képzés, melyen további négy tagtársunk is hozzájárult a zökkenőmentes lebonyolításhoz. A résztvevők egészen meglepődtek, milyen sokféle madárfajjal találkozhat a nyitott szemmel járó ember, még városias környezetben is.  A Dunán olyan vízi madarakat láthattak, melyek a messzi északról érkeztek hozzánk telelni: kercerécék, nagy bukók, danka- és vihar sirályok. A fák között pedig zöldikék, erdei pintyek, harkályok, meggyvágók, cinegék szórakoztatták a távcsövezőket. Látványos bemutatót tartott egy karvaly, mikor bevágott a zajos pinty csapatba, de még érdekesebb volt, amikor a csapat ezért jól megkergette. A képzés végén oklevelet és apró ajándékokat kaptak "végzőseink", melyek közül talán legnagyobb sikere a mézeskalács bagolynak volt.

Köszönet a képzés lebonyolításában résztvevő tagtársainknak, valamint köszönjük a résztvevők érdeklődő és vidám hozzáállását!



Madárgyűrűzés a Börzsönyi Helyi Csoport területén (2019. január 10.)

A Börzsönyi helyi csoport működési területén csak a hagyományos nyári madarász táborokban volt rendszeres madár gyűrűzés. Ezt a tevékenységet 2017-ben sikerült  bővíteni, aminek eredménye, hogy már két éve folyik rendszeres gyűrűzési munka a működési területünkön. 2017. évben  elindítottunk egy programot  a  csoport  tagjai által gondozott fészekodúkban költő madarak fiókáinak gyűrűzésére. A program célja, hogy minél többet megtudjunk a madárfiókák  életéről.

2018-ban az időjárás nem kedvezett a madarak fészkelésének. A cinegék később raktak tojásokat és második költés alig volt, csupán néhány odúban találtunk fiókákat. A gyűrűzés eredménye: 811 példány széncinege, 175 pld kék cinege, 187 pld örvös légykapó és 62 pld csuszka fióka. Ezen kívül 15 pld hegyi billegető fiókát is jelöltünk és sikerült egy ritka kis légykapó fiókát gyűrűzni a Nagy Hideg-hegy környékén.

A Börzsönyi helyi csoport területén összesen 57 madárfaj, 7110 példányát gyűrűztük 2018-ban. (A felsorolásban a madarász táborok adatai nem szerepelnek) Érdekesebb adatok: erdei szürkebegy 119 pld került a hálóba, és 58 pld sárgafejű királykát is fogtunk. Visszafogtunk 281 pld korábbi években gyűrűzött madarat, valamint néhány külföldi megkerülés is volt.

Egy meggyvágót Olaszországban gyűrűztek 2015. 10. 05-én, Vác ligetben fogtuk vissza 2018. 11. 02-én, a  távolság 698 km.

Nádi sármányt 2017. 11. 15-én Vác bánya-tónál jelöltük, Cseh Köztársaságban került meg, 2018. 10. 29-én, a távolság 506 km.

Zöldike, 2017. 10. 25-én Vác bánya-tónál gyűrűztük, megkerült Szlovákiában 2018. 07. 24-én,  a távolság 196 km (egy cica fogta meg).

Visszafogtunk partifecskéket: 1 példányt Vácon, 1 példányt Dunakeszin, amelyeket Szlovákiában gyűrűztek.

Dénes János