Kérjük támogassa természetvédelmi és ismeretterjesztő tevékenységünket !
 

Királyréti odús nap (2023. január 28.)

Az idei év harmadik híre újra az énekesmadár odúprogramunkhoz kapcsolódik. A késő őszi, téli időszakban az odúmunkálatok zömében az elhasználódott fészekanyagok eltávolításáról, az odúk takarításáról, karbantartásokról, vagy szükség esetén a cseréről szólnak.
Erre a téli napra meghirdettünk egy programot Királyrétre, amikor is két odútelepünk 83 db odúját takarítottuk ki. A borongós, kissé hideg, saras napon nyolcan gyűltünk össze az önkéntes munkához. Pont elegen, hogy a tervezett 19 db odú cseréjét és a többi takarítását jó hangulatban és tempósan elvégezzük. A munka legkellemetlenebb része a latyakos, inkább saras talaj és az erdészeti utak voltak. A felázott talajon, a nagysúlyú gépek által vájt mély nyomvonalakban, egyes helyeken bokáig lehetett gázolni a sárban.
Az odúk takarítása nagyon fontos feladat, mert a kései költések ki nem takarított fészekanyagai és zömében a pelék által behordott levelek és táplálék maradványok miatt sok odúban rothadási folyamatok indulnak el ebben a párás időben. A keletkező iszapszerű anyag az odúk belső felületét tönkre teheti, a fenéklemez egy idő után kilazulhat. Az önkéntesek munkájának köszönhetően idén tavasszal is újra száraz, tiszta vagy vadonatúj költőhelyek várják a „A” és „B” típusú odúkban költő énekes madarainkat. Köszönet a munkáért!

A cseréhez szükséges odúkhoz az alapanyagot, az adó 1% felajánlásokból a Börzsöny Alapítvány vásárolta, majd a tavaly őszi Odúkopácsoló Napon önkénteseink által, Varga Péter FACÉL Kft. üzemében készültek.

Képek: Szamosfalvi Gergely, Nagy Csaba, szöveg: Nagy Csaba

20. Jubileumi Országos Sasleltár (2023. január 13-15.)

A 2023-as sasszinkron során az elmúlt évtizedek hagyományaihoz híven, az MME 22.-számú börzsönyi helyi csoportja, a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság munkatársaival együttműködve ismét részt vett a ragadozó madaraink téli leltározásában.
Az általunk felmért területek a Börzsöny peremvidékén, az Ipoly-völgyben, a Nyugat-Cserhátban, a Váci-síkon és a Dunakanyar bal oldalán találhatóak. A munka optimalizálása érdekében a már ismert, ragadozó madarak által előnyben részesített helyszíneket kerestük fel.
Egyes résztvevők kénytelenek voltak a multi-tasking misztikus eszközéhez nyúlni, ugyanis ebben az évben a ragadozókat egyidőben számoltuk a vízimadarakkal, hiszen a “Vonuló Vízimadár Monitoring (VVM)” éves első eseménye is ekkor zajlott.
Nem túl biztató és egyáltalán nem télies, inkább az angol nyárra hajazó (értsd özönvíz) időjárás előzte meg a szinkront, de mi másra számíthattunk volna egy péntek 13-án kezdődő eseménytől. :-)
Pénteken és vasárnap kifejezetten ködös, látási viszonyokat rontó, szombaton viszont sok helyen derűs, tisztább időben dolgoztunk. Szerencsére napközben kevesebbet esett és a szél csak időnként élénkült meg, a hőmérséklet 2-9 fok között változott.
A felmérés által érintett települések:
Acsaújlak, Acsa, Bernecebaráti, Borsosberény, Csomád, Csörög, Csővár, Dejtár, Diósjenő, Drégelypalánk, Dunakeszi, Fót, Galgagyörk, Galgamácsa, Göd, Hont, Horpács, Ipolydamásd, Ipolytölgyes, Ipolyvece, Kemence, Kismaros, Kisnémedi, Kóspallag, Letkés, Márianosztra, Nagymaros, Nagyoroszi, Nőtincs, Őrbottyán, Patak, Perőcsény, Püspökhatvan, Püspökszilágy, Rád, Szob, Sződ, Sződliget, Szokolya, Tésa, Vác, Vácduka, Váchartyán, Váckisújfalu, Vácrátót, Verőce.
Idén a tavalyi 20-hoz képest érezhetően többen, 25-en számláltunk, a felmérők:
Antalné Forintos Nikolett, Blaskó Árpád, Cserép György, Csitneki Balázs, Darányi László, Dénes János, Fenyves Ervin, Fórizs Eszter, Horváth Tibor, Juhász Lilla, Kagyerják Pál, Karakai Tamás, Kasztner Lilla, Kern Rolland, Kun Zola, Mácsai Katalin, Menyházi Regina, Rottenhoffer István, Schmidt András, Selmeczi-Kovács Ádám, Török Tamás, Varga Gyöngyi, Varga Lajos, Varga Péter, Vásony Petra.
Talán a több felmérőnek és a lelkesedésnek köszönhető, hogy bár az előjelek nem biztattak sok madárral -aszályos nyár és extrém enyhe, esős ősz,tél- a felmért telelő ragadozó madarak száma a tavalyihoz hasonló arányokat és nagyságot mutat:
az egerészölyvek vannak messze a legtöbben, talán a szembetűnő hiány idén, hogy csak egy fiatal parlagi sast sikerül megfigyelni Hontnál, akit valószínűleg a kiöntött Ipolyon tanyázó réce és liba csapatok csábítottak ide. A feljegyzett rétisasok száma egybecseng a tavalyival.
2023-ban megfigyelt fajok (zárójelben a tavalyi adat):
7 rétisas (7), 1 parlagi sas (2-3),

2-3 vándorsólyom (1-2), 124 egerészölyv (126), 11 vörös vércse (10), 12 karvaly (15), 16-17 nagy őrgébics (12), 7 kékes rétihéja (7), 2 héja (1-2), 1-2 gatyásölyv (1)

A számokon túl, bizonyára sokunk visz a szinkron során szerzett élményeket magával, mint a ködben sejtelmesen huhogó erdei fülesbagoly hangja, a napkeltét köszöntő rétisas rikoltása, a tova tűnő énekes hattyúk kecses úszása, a szántón portyázó gém és kócsag csapat meghökkentő látványa és sorolhatnánk...
Jövőre ugyan itt!

Kun Zola  Fotó: Kun Zola (dolmányos varjú és fekete sas)

Az újévet egy új odútelep létesítésével kezdtük (2023. január 4.)

A Börzsöny egyik ikonikus helyszínén, Nagyirtáspusztán létesítettünk új odútelepet. A helyszín kiválasztása nem volt véletlen, az itt található lucfenyves meglepően magashegyi hangulatot kölcsönöz és a börzsönyi viszonyokhoz képest nagyon jó állapotú. A fák kora 40-60 év között lehet, de sok magonc is megbújik a nagy fák alatt. Reményeink szerint nem csak a többi telepen megszokott madarak foglalják el az odúinkat, hanem más, a fenyvesekhez kötődő fajok is felfedezik és használják majd ezeket. A telepet Dénes János és Varga Péter tagtársaink fogják gondozni.

A kihelyezett 18 db "B" és 2 db "A" típusú odú a tavaly őszi odúkopácsoló napon készült, melynek alapanyagát a Börzsöny Alapítvány adó 1% felajánlásokból finanszírozta. Ezúton is köszönjük a felajánlásokat és lelkes önkénteseink odúépítő munkáját!

Két év kihagyás után ismét volt Téli Tábor (2023. január 1.)

2020-ban és 2021-ben a koronavírus-járvány miatt nem tarthattunk Téli Tábort, 2022. december 28-tól 30-ig viszont már igen. A nyári táborainkban járt gyerekek közül negyvennégyen gyűltek össze a nagymarosi katolikus plébánia közösségi házában. A táborban dolgozó 10 felnőttel együtt csordultig megtöltötték az épületet. Az első napon társasjátékkal „ráztuk össze” kicsit a BOTT-ból és a BTT-ből érkezetteket, meg a középiskolásokat, majd képes úti beszámolókat hallhattak a gyerekek Izlandról és egy Nézsától Grúziáig tartó kerékpározásról. 29-én a Szent Mihály – hegyre és Törökmezőre kirándultunk, menet közben a téli erdővel ismerkedhettek a gyerekek. Már amennyiben az enyhe hőmérsékletben a hó, a zúzmara, a jég és minden egyéb fagyos természeti jelenség hiánya télnek nevezhető. Bár, sajnos, mindehhez már lassan hozzá kell szoknunk. Este volt még két előadás: a felszín alatti szennyezések felderítéséről és kezeléséről meg a kék vércsékről. Az utolsó napot a „Fele sem igaz” vetélkedő nyitotta, majd a gyerekek Kismarosra vonatoztak egy kis gyűrűzésre és madárlesre. Ezeknek a programoknak sem nagyon kedvez, hogy „nincs tél” - alig vannak madarak az etető körül és az ártéri erdőben. Nagymarosra visszaérkezve bőséges ebéd várta a táborozókat, aztán már vége is lett a rövidke TÉT-nek.


Tarján Ambrus   táborvezető