Európai Madármegfigyelő Napok (2024. október 5-6.)

A hagyományosan október első hétvégéjére meghirdetett nemzetközi programon 2024-ben 36 BirdLife-partner ország madártani szervezete, köztük hazánk képviselője, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) vett részt. Az összesített eredmények alapján Európában és Közép-Ázsiában 984 helyszínen, több mint 3,5 millió madarat figyelt meg a 24 614 résztvevő. Magyarország a rendezvény helyszínek számában első, a résztvevők számában második, míg az észlelt madarak számában negyedik helyezést ért el! (mme.hu)

A Börzsönyi Helyi Csoport 4 helyszínen, 207 résztvevővel és 1845 megfigyelt madárral járult hozzá a sikerhez. Hatalmas köszönet a szervezőknek és segítőiknek, és persze köszönjük mindenkinek, akik velünk töltötték ezt a hétvégét!

Sződligeten Horváth Tibor vezette a 25 fős csoportot, itt madárgyűrűzés is színesítette a programot, Dénes János jóvoltából.

Új helyszínünk volt Göd , itt 28 érdeklődőt avatott be a madarászat rejtelmeibe Cserép György. Forintos Nikolett és Fenyves Ervin a fajlistáról gondoskodott, spektívjük elképesztő közelségbe hozta a madarakat.

Régi együttműködésünk van a Vácrátóti Nemzeti Botanikus Kerttel . A kirakodó vásár és a kézműves foglalkozások mellett nagy volt az érdeklődés madármegfigyelő sétáink iránt. Standunkat is sokan felkeresték, itt madaras játékokkal kedveskedtünk a gyerekeknek. Három vezetett sétánkon 99-en vettek részt. A nyüzsgő forgatag ellenére is 24 féle madárfajt tudtunk megfigyelni.

Október 5-én, a több napos esőzések, hűvös időjárás után fordulat és javulás állt be a mikroklímában, ez pedig meghozta a madárvonulási dinamikát is a Sinkár-tavon . Észak-Pest megye legnagyobb felületű állóvizén nagyon intenzív madármozgást tapasztaltak a megfigyelők, mely a víztározón, galériaerdőkben, bokrosokban, szántóföldeken és kaszálókon egyaránt jellemző volt. A 11 órától képződő felszálló, meleg légáramlatok (termikek) a ragadozómadarak létszámára is pozitívan hatottak.
Összességében 52 madárfaj 857 példányát észlelték az MME Börzsönyi Helyi Csoportjának vezetésével a látogatók, akik a korábbi évekhez képest nagyobb számban jelentek meg, 55 fő résztvevővel. Jöttek Acsáról, Bercelről, Budapestről, Csővárról, Dorogról, Dunakesziről, Gödöllőről, Monorról, Nógrádkövesdről, Püspökhatvanból, Püspökszilágyról, Szokolyáról, Vácról. Idén a korai napraforgó aratás miatt elmaradtak a több száz példányos örvös galamb csapatok, melyek a megfigyelt összpéldányszám zömét szokták jelenteni, és helyettük most a seregélycsapatok voltak a dominánsak 300 példánnyal. Az apróbb madarak is oda-vissza áramlottak a Sinkár-tó vonzáskörzetében: pintyfélék, vegyes cinegecsapatok, füzikék, billegetők, pityerek, rigók, varjúfélék. Természetvédelmi szempontból a legértékesebb megfigyelt fajnak a fokozottan védett, táplálékspecialista halászsas számított. Pár nappal a szombati nap előtt kettő példánya is távcső elé került a halászsasnak: egy gyűrűs és egy gyűrű nélküli egyed. Érdekes megfigyelésnek számított még: havasi pityer, hegyi billegető, feketenyakú vöcsök, hamvas küllő, jégmadár, nagy kócsag, szőlőrigó és egy késeinek számító darázsölyv. A B-típusú mesterséges madárodúkban számos mogyorós pele tartózkodott, a gyerekek legnagyobb örömére. A madárgyűrűzés szintén a gyermekek és szüleik körében örvendett töretlen népszerűségnek. 37 pd. énekesmadárra került ornitológiai gyűrű Laczkó Szabolcs madárgyűrűző jóvoltából.

Rottenhoffer István

Újabb elismeréseket kaptunk (2024. szeptember 30.)

Májusban három tagtársunk is Polgármesteri Elismerésben részesült, Terbe Józsefné, Kaziné Szűcs Mária és Kazi Róbert vehetett át kitüntetést. Most Cserép György és Varga Péter kapott Dunakeszi polgármesterétől, Dióssi Csabától az eltelt 5 év természetvédelméért és természeti értékek bemutatásáért járó elismerést, ezzel is öregbítve a Börzsönyi Madarászok és Természetvédők ismertségét. Köszönjük…

Szibériától Vácig (2024. szeptember 19.)

Vác déli részén a bányatónál végeztünk madárgyűrűzést, vonulás kutatás céljából. 2024.09.17-én egy vándorfüzike került a hálóba. A madarat parányi azonosító gyűrűvel jelöltük meg, majd az adatok rögzítése után szabadon engedtük.
A vándorfüzike (Phylloscopus inornatus) költőterülete az Ural hegységen túli Szibériai tajga, Mongólia északi területe, a Hindukus-hegység északi lejtői. Déli irányba vonul, Délkelet-Ázsiában telel. Egyes példányok az eredeti vonulási útvonallal ellentétes irányba mozdulnak el és több ezer kilométert megtéve Európába is eljutnak.
Magyarországon nagyon ritka madár, Európában is csak ritka kóborlóként jelenik meg, rendszerint az őszi vonulási időszakban.

Dénes János

A kis légykapók helyzete a Börzsönyben (2024. szeptember 18.)

Június első hétvégéjén az MME Börzsönyi Helyi csoport és a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság (DINPI) munkatársai 40 résztvevővel 2 napos felmérést végeztek a Börzsöny-hegység erdőterületein melynek célja a hazánkban ritka fészkelőként ismert kis légykapó (Ficedula parva) elterjedésének vizsgálata volt.
E fokozottan védett madárfaj fészkelő állománya az utóbbi 20 évben rendkívül megfogyatkozott, a korábban becsült 100-300 párról, 45-60 párra csökkent. Különlegessége, hogy nem észak-dél, hanem nyugat-kelet irányban vonul. A telet Pakisztán, India területén tölti.
A kis légykapó sok helyről eltűnt, ahol régebben fészkelt. A Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatósággal közösen folyó közel egy évtizedre visszatekintő kutatásból tudjuk, hogy a börzsönyi öreg erdők jelentik a faj legjobb élőhelyét, így fontos, hogy erről a területről minél pontosabb állományadatok álljanak rendelkezésre.
Hazai állományának gerince a Börzsönyben található, de átfogó területi felmérése a fajnak utoljára 10 évvel ezelőtt történt. A mostani felmérés elsősorban a nehezebben megközelíthető területeket vette célba, az élőhely sajátosságainak és csapadékos időjárásnak köszönhetően a felderítő csapat tagjai sem maradtak szárazon.
A felmérő csapat a bejárást megelőző estén a királyréti Hiúz Házban gyűlt össze, ahol a rendezvényt Selmeczi-Kovács Ádám a Duna-Ipoly Nemzeti Park igazgatója és Bukor Zoltán az Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület elnöke közösen nyitották meg. A terepi felméréssel kapcsolatos információkat a kis légykapóval évtizedek óta foglalkozó szakemberek Dénes János (Börzsönyi HCS) és Deme Tamás (Baranyai HCS) osztotta meg a felmérőkkel. Ezután a másnapra tervezett útvonalak és csapatok összeállítása történt meg, Cserép György (Börzsönyi HCS) és Karakai Tamás (DINPI) vezetésével.
Az estét tovább színesítette Nagy Csaba (Börzsönyi HCS) a börzsönyi odúk adatait és elemzését magába foglaló előadása, amely több mint 30 éves munka eredményeit mutatta be.
Szombaton a csapatok bevették azokat a völgyeket, ahol korábban nem, vagy nagyon régen volt felmérés. A szakmai munkában nélkülözhetetlen segítséget nyújtottak az MME Ifjúsági Tagozatának tagjai, akik extrém körülmények között, igen nehéz terepet jártak be.
Hat csapat 25 tagja tudta egyidőben a bejárást elvégezni, amelynek aznapi eredményeként, 24 új kis légykapó megfigyeléssel lettünk gazdagabbak. Az Ifjúsági Tagozat kemény magja még vasárnap is kint volt az elmaradt területeken, és további adatokkal gazdagította a hétvégi eredményeket.
A felmérést követően egyértelműen igazolódott, hogy az idei év kiemelkedő a faj tekintetében. Mintegy 150 megfigyelési adatunk van a Börzsönyből, ennek mintegy harmada élő revírt tartó példány. Emellett 22 példányt gyűrűztünk és négy korábbi években jelölt madár gyűrűjének adatait sikerült leolvasni, ami mutatja e fokozottan védett madár területhűségét.
Ami az adatokon kívül külön érdeme a hétvégének, hogy jó szervezéssel, több szervezet képes közös és hatékony munkát végezni együtt, a természet védelme érdekében!

Fotók és szöveg: Cserép György

A gyűrűs kis légykapót Dénes János fényképezte

Őszi gyógynövény- és vadvirágmustra (2024. szeptember 8.)

Az őszi szezont Királyrét környékén egy kellemes erdei sétával indítottuk el. Az esemény témája ezúttal ismét a gyógynövények és a vadvirágok voltak. A résztvevők között többen is nagy tudással rendelkező, a növényeket igen jól ismerő érdeklődők voltak. Jó volt néha összekacsintani az elhangzottak megerősítése kapcsán.
A forró nyár ellenére szerencsére sikerült jónéhány érdekességet megvizsgálnunk. Többek között szemügyre vehettük természetes élőhelyén a mezei katángot ( Cichorium intybus ), a közönséges gyújtoványfüvet ( Linaria vulgaris ), az orbáncfüvet ( Hypericum perforatum ), a hamvas szedret ( Rubus caesius ) és az ősz ikonikus szimbólumát is, az őszi kikericset ( Colchicum autumnale ) is.

Mivel idén a kikericsek igen korán kezdték meg a virágzási szezonjukat, ezért a Bajdázói kőfejtővel szemközti tisztáson (a Tábor-réten) lényegében egy kikerics tenger fogadott bennünket. A résztvevők nagyon élvezték, ahogyan óvatosan lépkedve, egészen közelről is megcsodálhatták ezeket a lila szépségeket. A mezőn elidőztünk egy kicsit, majd visszaindultunk a fenséges illatú fenyvesen át a központi parkoló felé, ahol még a búcsúzó előtt különféle gyógynövények szárítmányait is megszaglászhatták az érdeklődők.
Ismételten nagyon köszönöm a lehetőséget az MME Börzsönyi Helyi Csoportjának, hogy idén már másodszor is lehetőséget kaptam az ismereteim átadására. Pál Istvánnak tagtársamnak pedig külön köszönöm a segítségét és a felkészültségét!


Menyházi Regina
MME BHCs tag
túravezető, herbalista

Vendégségben a nagy peléknél III. (2024. augusztus 31.)

Harmadszorra rendeztük meg tematikus kirándulásunkat (BTHE és MME Börzsönyi HCs), mely során a nagy pelékkel ismerkedhettek meg az érdeklődők. A programon nagyjából harmincan vettünk részt, utunk a szépséges Les-völgyben vezetett. Madaraknak kihelyezett mesterséges odúinkat ilyenkorra már a nagy pelék foglalják el, akik itthon évente egy almot nevelnek és ilyenkor nyár végén találkozhatunk a kicsinyeiket gondozó családokkal. Vendégünk volt Dr. Hecker Kristóf és családja is, Kristóf a hazai pelefajok avatott szakértője. Túravezetőnk Nagy Csaba volt, segítője Pál István, a kitűzőket pedig Krieger Istvánnak és családjának köszönjük!

CSAT 2024 - véget ért a családi tábor (2024. augusztus 17.)

2024-ben 44 fő, 20 felnőtt és 24 gyerek vett részt a családi táborban. Hétfőn délelőtt a Császár házaspárral gombászkodtunk és a száraz idő ellenére is 29 fajt találtunk. Délután fenyőtobozból pókot és sünit készítettünk. Aki még ébren tudott maradni Horváth Balázzsal késő este csillagászott is. Kedd délelőtt ifj. Varga Péter csapatával az elmaradhatatlan madárgyűrűzés következett. Összesen 16 madarat fogtak, amiből az egyik barátcinege a 2022-es BOTT-ban lett gyűrűzve. 16 órakor megérkezett Dr Kertész Péter állatorvos egy medve és egy oroszlán koponyával, és érdekes és mulatságos történeteket osztott meg velünk. Szerdán felkirándultunk a Várhegy kilátóra és gyönyörködtünk a kilátásban. Vissza felé a Hevér lyukban / bánya járat/ hűsöltünk egy kicsit. Délután közösen megnéztük a 2023-as CSAT-os videót. Utána Kazi Róbert előadása következett Drónok a természetvédelemben címmel, amit egy drónos bemutató is követett. Közben megérkezett Kazi Dóri Krémes nevű kutyájával és egy kis kutyás bemutatót tartottak nekünk. Nagyon nagy sikere volt Krémesnek! A sötétedés beálltával Mekli Misi bácsival lidércet néztünk. A csütörtöki programokat Juhász Tamásnak köszönhetjük. Délelőttre sportos játékokkal készült nekünk, amit kötélhúzás követett. Ebéd után pedig megkezdődött a dobozfotózás, ami mindig nagyon népszerű. Az utolsó estén egy denevéres programon vehettünk részt, amit Hegyi Zoli tartott. Pénteken az idei tábort is a Duna- Ipoly Nemzeti Park Dunavirág vízibusz foglalkozásával zártuk Sevcsik Andrással. Köszönöm minden programadónak és táborozónak ezt e remek hetet!

Kaziné Szűcs Mária táborvezető

A 2024-es nyári táborok előkészületei és a XXXI. BOTT (2024. július 28.)

Avagy, a rét kaszáltatásának nehézségeitől a hőségen át az új sátrakig:
A Börzsönyi Ornitológiai és Természetvédelmi Táborban és a Börzsönyi Természetvédelmi Táborban a gyerekek elszállásolására használatos sátrak váza még az eredeti, ezeket bő három és fél évtizede szereztük be, ponyváik pedig az MME-nek felajánlott anyagból készültek, több mint 2 évtizeddel ezelőtt. Ezek a sátrak évente 5 hetet állnak a réten, így nem meglepő, hogy kezdenek elöregedni, egyre kevésbé javíthatók, inkább új külső ponyvát kell varratni rájuk. Idén 5 ilyen készült és kisebb javításokra is szükség volt.
Egy tökéletes állapotú, felajánlásból származó sátrat használtunk idén élelmiszer-raktárként, elődje pedig fürdősátorként szolgál tovább, kiváltva egy teljesen elrongyolódott katonai sátrat.
Évek óta egyre nehezebb elérnünk, hogy a több mint 40 éve a tábor helyszínéül szolgáló Bajdázói-rétet lekaszálják. Idén is csak az utolsó pillanatban került sor erre, de a lekaszált szénát (tavalyhoz hasonlóan) idén sem vitték el, sőt, fel sem szedték.
A tábor építőinek idén igazi hőségben kellett dolgozniuk, - szerencsére ismét minden elkészült időben. A gyerekek sátrainak helyére türemkedő bozótost is sikerült kicsit visszaszorítanunk. Idénre is jutottak új-keletű traktorkerék-nyomok, amiket igyekeztünk betemetni, de néhányra csak a bontás után tudtunk sort keríteni.

A BOTT idén is nagyon gyorsan megtelt, 15 – 20 jelentkezőnek nem is tudtunk helyet biztosítani, mert így is 55 gyerek táborozott nálunk.
A délelőtti programok néha-néha cserélődnek az évek során, aszerint, hogy milyen témakörhöz találunk szakvezetőt. Idén a megszokott természetjárás helyett a tájtörténetet és a természetjárást kombináló „tájjárás” szerepelt a programban, az évekkel ezelőtt bevezetett terepökológia helyett pedig természetvédelem.
Nyugodtan mondhatjuk, hogy a XXXI. BOTT-ban nem volt hideg…
Ismét sok (kb. 80) érdeklődő érkezett a nyílt napra.
Nagyon sokan, tizenkilencen ballagtak el idén a BOTT-ból, - mindannyian fiúk.

Tarján Ambrus  táborvezető

Füleskuvik gyűrűzés Dunakeszin (2024. július 1.)

Már több, mint öt éve szervezünk füleskuvik bemutató gyűrűzést Dunakeszin, az Alagi Lósport területén. Az esemény Jusztin Balázs, füleskuvik kutató nevéhez kötődik, akinek ez az egyik kutatási területe. Mint kihangsúlyozta, a lovak, az öreg fák és a füves repülőtér közelsége olyan élőhelyet biztosít ezeknek az apró baglyoknak, hogy valószínűleg Európa egyik legsűrűbben lakott területe ez. Az esti megfigyelések alapján legalább 14 pár költ ezen a nagyjából egy négyzetkilométeres részen.

Sajnos a meghirdetett időpont időjárási okok miatt módosult, így néhányan jelezték, hogy nem tudnak részt venni, de így is 20 fő tekintette meg a bemutatót. Örömünkre szolgál, hogy gyerekek és fiatalok is szép számmal voltak köztünk. Balázs részletesen bemutatta a gyűrűzés menetét, beszélt az eddigi eredményekről és elmagyarázta, miért is van szükség tollmintára és a biotikai adatok felvételére. A legnépszerűbb rész persze a kis baglyok megsimogatása volt, felejthetetlen érzés a bagoly fiókák puha tollazatának megérintése. Öt fióka lábára került gyűrű, közben volt idő a sok kérdés megválaszolására is.

Köszönet Jusztin Balázsnak, hogy megosztotta velünk kutatási tapasztalatait és végtelen türelemmel mutatta be nekünk a füleskuvik fiókákat!

Gratulálunk kitüntetettjeinknek! (2024. június 2.)

Dunakeszi város polgármestere, Dióssi Csaba három tagtársunkat is Polgármesteri Elismerésben részesítette. Polgármester úr Terbe Józsefnének, Kaziné Szűcs Máriának és Kazi Róbertnek köszönete és nagyrabecsülése jeléül adta a kitüntetést. Mint megemlítette, a díjazottak hozzájárultak Dunakeszi fejlődéséhez, mely lehetővé tette, hogy a városvezetés az itt lakók igényeit ilyen magas színvonalon tudja kiszolgálni. A díjak átadására, ünnepélyes keretek között, a VOKE József Attila Művelődési Központban került sor.

Gratulálunk a díjazottaknak, köszönjük, hogy önzetlen munkájukkal öregbítik az MME Börzsönyi Helyi csoport és a Börzsöny Alapítvány hírnevét!

Kis légykapó felmérés (2024. június 1.)

Kis légykapó felmérést végeztünk a múlt hétvégén az MME Ifjúsági Tagozata és a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság (DINPI) közreműködésével!
A szombati napot terepen töltöttük, kis csapatokban jártunk be olyan patakvölgyeket, ahol korábban nem, vagy csak régen végeztek kis légykapó felméréseket.
A nap rendkívül sikeres volt, összesen 24 új kis légykapó megfigyeléssel gazdagítottuk az MME és a DINPI adatbázisát.

Az Ifjúsági Tagozat résztvevői így látták:

Az elmúlt hétvégét a Börzsönyben töltöttük, kis légykapók után kutatva. Ez a faj fokozottan védett, csökkenő állományú énekesmadarunk, mely elsősorban hegyvidéki, elegyes bükkösökkel borított patakvölgyekben fordul elő.
Péntek este érkeztünk szállásunkra, a királyréti Hiúz Házba, ahol Bukor Zoltán, az MME - Magyar Madártani Egyesület elnöke és Selmeczi Kovács Ádám, a Duna-Ipoly Nemzeti Park (DINPI) igazgatója köszöntötte a résztvevőket. Az este folyamán előadást hallhattunk Nagy Csabától a börzsönyi odútelepekről. A fajjal foglalkozó hazai szakemberek, Deme Tamás és Dénes János pedig meséltek nekünk a kis légykapóról, valamint arról, mire érdemes figyelni a felmérések során.
A szombati napot terepen töltöttük, kis csapatokban jártunk be olyan patakvölgyeket, ahol korábban nem, vagy csak régen végeztek kis légykapó felméréseket.
A nap rendkívül sikeres volt, összesen 24 új kis légykapó megfigyeléssel gazdagítottuk az MME és a DINPI adatbázisát. Több helyen táplálékot szállító párokat, revírharcot folytató hímeket figyelhettünk meg. Emellett egyéb érdekességekkel is találkozhattunk, láttunk többek között fehérhátú fakopáncsot, foltos szalamandrát, kétlevelű sarkvirágot, egyik csapatunk pedig egy uráli baglyot is megfigyelhetett. Néhányan vasárnap is tettünk egy túrát a hegységben, amely során szintén találkoztunk a célfajjal.
A hétvégéért ez úton is szeretnénk köszönetet mondani a DINPI-nek és az MME Börzsönyi Helyi Csoportjának, külön megemlítve Cserép Györgyöt, mint szervezőt és ötletgazdát. Öröm volt együtt dolgozni, látni a közös munka eredményeit, sokat tanulhattunk. A hétvége jó példája volt a különböző szervezetek együttműködésének, melyhez hasonlónak remélhetőleg még sokszor részesei lehetünk.
Ha szívesen részt vennél hasonló programokon, csatlakozz az Ifihez !

Fotók: Cserép György, Kun Zoltán, Laczkó Szabolcs, Bozsaky Bonifác, Arnóth Júlia

Nyári gyógynövény- és vadvirágmustra (2024. június 1.)

Június első napját egy közös kirándulással egybekötött gyógynövény és vadvirág mustrával töltöttük. A résztvevőkkel Vácduka központjában találkoztunk, ahonnan közösen útnak indultunk a faluból már jól látható Cseke-hegy felé. Utunk során jónéhány növényt sikerült az élőhelyén szemléltetnem az érdeklődőknek. Testközelből megismerkedhettek többek között a galagonyával és annak jótékony hatásaival, valamint a kökénnyel (Prunus spinosa), a komlóval (Humulus lupulus), a fodros lósóskával (Rumex crispus), a mezei cickafarkkal (Achillea millefolium), az orbáncfűvel (Hypericum perforatum), a fekete ürömmel (Artemisia vulgaris), a fekete nadálytővel (Symphytum officinale) és a héjakút mácsonyával (Dipsacus laciniatus) is.
A kirándulás előtti éjjelen lehullott nagy mennyiségű csapadék sajnos nem kedvezett nekünk, így ezúttal nem sikerült feljutnunk a Cseke-hegyre. Annak érdekében, hogy a megjelentek ne legyenek túlzottan csalódottak, visszaindultunk a faluba, majd betértünk a saját gyógynövényes kertembe. Itt aztán végig néztük a kolostorkertek ihlette növényeim gyűjteményét, melynek a fő elemei a rozmaring (Rosmarinus officinalis), a levendula (Lavandula angustifolia), a kerti kakukkfű (Thymus vulgaris), a majoranna (Origanum majorana), az orvosi zsálya (Salvia officinalis), az ebruta (Artemisia abrotanum), a szalmagyopár (Helichrysum italicum), a csombor (Satureja hortensis), a boldogasszony tenyere (Tanacetum balsamita) és az ehető virágú sarkantyúka (Tropaeolum majus).
A növényeken túl persze azért akadt idő egy kis madarászásra is. Sikerült a résztvevőknek megmutatnunk egy énekes rigót (Turdus philomelos), láttunk egy tövisszúró gébics (Lanius collurio) tojót is és még körülöttünk repkedő gyurgyalagokat (Merops apiaster) is hallottunk.
Az újratervezéssel együtt egy nagyon jó hangulatú, informatív napot tudhattunk magunk mögött. Mindig nagy öröm számomra, amikor csillogó szemeket látok, miközben mesélek a növények tulajdonságairól, legendáiról, jótékony vagy épp mérgező hatásairól.
Köszönöm a lehetőséget az MME Börzsönyi Helyi Csoportjának, hogy idén is lehetőséget kaptam az ismereteim átadására. Szeptemberben pedig várok újra mindenkit, aki érdeklődik a növények világa iránt.

Menyházi Regina
MME BHCs tag
túravezető, herbalista

50 éves az MME - Madarak és Fák napja a Gödi Termál Strandon (2024. május 12.)

A Magyar Madártani Egyesület 50. születésnapja alkalmából különleges helyszínen a Gödi Termál strand területén tartottuk meg a Dunakanyar idei Madarak és Fák Napja rendezvényét Göd városa és az MME Börzsönyi Helyi Csoportjának közös rendezésében. A Börzsöny természeti értékeinek bemutatása mellett madártani előadásokkal és izgalmas interaktív játékokkal vártuk a résztvevőket. A melegvizes medence mellett felállított strand galéria Potyó Imre díjnyertes természet fotóit mutatta be, ahol a közönség megismerkedhetett a természetfotózás kulisszatitkaival. Lelkes gyerek sereg várta a városi könyvtár rajzpályázatának díjkiosztóját, amit kisállat és ragadozó madár bemutatók követtek. A nap záróeseményeként a Börzsönyi madarászok vezetésével terepi madár megfigyelésen vehettek részt az érdeklődők a gödi láp-rét területén. Köszönöm a fáradhatatlan munkáját minden kiállítónak, előadónak, támogatónak és a Helyi Csoport aktív tagjainak.

Fő szervező: Cserép György

Fülemülék Éjszakája a Fóti Somlyón (2024. május 11.)

Mivel ezt a rendezvényünket az MVM Természetjáró Szakosztályával szerveztük, ezért nyilvánosan nem került meghirdetésre. A kis túrán 9-en vettünk részt, túravezetőnk Pál István volt. A hét órás indulásnál még zengett az erdő a madarak énekétől, de ahogy haladtunk térben és időben, a fülemülék szinte egyedül maradtak káprázatos hangjukkal. Mikor felértünk a domb tetejére, a gyönyörű panoráma mellett színpompás naplementében is gyönyörködhettünk. Hamarosan megszólaltak a lappantyúk és füleskuvikok füttyögését is hallhattuk. A kétórás kirándulás alatt ízelítőt adtunk a Somlyó páratlan növény- és állatvilágából, az élőhely megőrzésére szolgáló erőfeszítésekről, melyeket vendégeink érdeklődve hallgattak. Mire visszaértünk az autókhoz, már mindenki felismerte a fülemülék énekét.

Madarak és fák napja – családi nap a Vácrátóti Botanikus Kertben (2024. május 11.)

Ismét egy csodálatos napot tölthettünk a Nemzeti Botanikus Kertben Vácrátóton. A már több évre visszanéző kapcsolat jól adja magát, a fákról az arborétum dolgozói tudnak sokat, a madaras sétákat pedig mi szoktuk vezetni. Az eseményt színesítette még partner alapítványunk, a Talpalattnyi Vadon csapata, akik ismeretterjesztő játékokkal foglalkozásokkal készültek. Mi az 50 éves MME stand mellett három, madarakkal kapcsolatos sétát vittünk, ahol a madarak éneke, az odúzás és a madárbarát kert kialakítása volt a fő téma. Emellett persze a rengeteg kérdésre is válaszoltunk, így néha egészen elkalandoztunk a madarak világában. A sétákat Horváth Zsolt, Rottenhoffer Balázs és Varga Péter vezette. A standon Horváthné Moldvay Ilona és Kaziné Szűcs Mária tartotta a frontot. Nagyon népszerűek a madárkép kirakó mágneses puzzlék és az összerakható madárodúk, de a szántók-mezők madárvilágát idéző molinónk is vonzza a gyerekeket. Bizony sokszor a felnőtteknek is feladja a leckét egy-egy madár felismerése. Ezen a napon sok hasonló rendezvény zajlott országszerte, ennek ellenére közel 1000 látogatója volt a vácrátóti Madarak és Fák Napjának!

Köszönet a Kert dolgozóinak, a szervező Szakács Évinek, hogy részt vehettünk ezen a színvonalas rendezvényen, melynek az arborétum most is gyönyörű környezetet biztosított!

Tavaszi madárdal a Börzsönyben XIII. (2024. május 5.)

Az MME BHCS és a BTHE közösen rendezett tematikus túráján ma a magyarkúti odútelepet (MME2261) jártuk be a szépséges Les-völgyi-patak mentén. A gyermekbarát programon nagyjából 30-an vettünk részt, túravezetőnk ezúttal is Nagy Csaba volt. Velünk tartott Dénes János is, aki az elmúlt 5o év alatt egyéni (!) gyűrűzőként már bőven 60.000 madarat "ékszerezett" fel, ez országosan is messze kimagasló eredmény! Segítőivel együtt a mai napon, csak ezen a telepen 20 kék cinege fiókát, 119 széncinege fiókát (+ 1 tojót) és 1 öreg örvös légykapó tojót jelöltek meg. A Börzsöny Természetbarát és Hegymászó Egyesület a résztvevőket Halász Alexandra remek hegyi billegető fényképével illusztrált kitűzőjével díjazta. Köszönjük, hogy eljöttetek! Legközelebbi közös programunk majd augusztus legvégén vagy szeptember első napjaiban lesz, amikor ugyanitt a nagy pelék családi életébe pillanthatunk be, erről időben értesítünk minden érdeklődőt.

Fülemülék Éjszakája Dunakeszin (2024. április 26.)

Az idei év első Fülemülék Éjszakája programunkat a dunakeszi Tőzeglápnál szerveztük, a Dunakeszi Tőzegtavi Horgász Egyesület vendégszeretetét élvezve. Az eseményt 60 fő feletti látogató tisztelte meg jelenlétével. Az előző évekhez képest korai dátumot az a mostani forró tavasz tette lehetővé, hiszen a csalogányok már április első heteiben is énekeltek. A fülemülék idén is kitettek magukért, szinte minden bokorból hallhattuk csodás éneküket. A lápot és környezetét bemutató séta most kiegészült az új Teknős tanösvény bemutatásával is. Az este nem maradt vetítés nélkül sem: Dr. Kriska György, a lápvidék legjobb ismerője, kutatója egy általuk készített, a vízi mikrovilágot bemutató ismeretterjesztő filmet hozott nekünk.

Föld Napja a Vácrátóti Nemzeti Botanikus Kertben (2024. április 24.)

A Vácrátóti Botanikus Kerttel már régóta ápolunk szoros kapcsolatot, kölcsönösen kiegészítve egymás munkáját. Meghívásukra most a Föld Napja alkalmából szervezett programjukon vettünk részt, iskolás csoportoknak tartottunk természet ismereti foglalkozásokat. A programra 9 iskolából közel 300 gyermek és 36 kísérő érkezett.
Az idő ugyan nem volt kegyes hozzánk, de ez sem szegte kedvét a gyerekeknek. Mi a madaras részben pár szóban bemutattuk az 50 éves MME-t, majd az odúban élő madarakról meséltünk. A program második felében különféle játékok segítségével mutattuk be a madarak csodálatos világát. A Természet is segítségünkre volt a bemutató során: felbukkant a fűben 5 néhány napos tőkés réce fióka, akik bukdácsolva tartottak a tó felé. Jó példa ez arra, hogy a mesterségesen kialakított kertek, terek is otthont adhatnak a vadon élő madaraknak.

Újabb partfal akció a gyurgyalagokért (2024. április 23.)

A penci gyurgyalagpartfal-felújításon kedvet kaptunk, hogy újra egy kis fizikai munkával töltsük a vasárnapot.

A Börzsönyi Helyi csoport területén több olyan partfalszakasz is van, amely régen gyurgyalagkolóniának adott otthont, ám az idők során benövényesedett. A növénnyel benőtt partfalakat már nem használják a madarak, egyrészt azért, mert a falból fejlődő növényzet gyökerén könnyebben felkapaszkodnak a ragadozók, ráadásul a gyökérzettel átszőtt területen a madarak nem tudják kiásni a költőüregeiket.

A megtisztított partfalszakasz melleti részen jól látható, hogy milyen lehetett a helyreállítás előtti állapot (Fotó: Vásony Petra).

Püspökhatvan határában egy régi költőtelepet újítottunk fel. Először is köszönettel tartozunk az önkormányzatnak, aki a nagyobb, fás szárú növényzetet már kiérkezésünk előtt eltávolította, így nekünk kézi szerszámokkal már könnyebb dolgunk volt. Felmásztunk a falra, a maradék növényzetet eltávolítottuk, és mélyítettük a függőleges szakaszokat a falon, hiszen ezek azok a részek, amely a gyurgyalagoknak leginkább kedveznek, minél kevésbé rézsüs a partfal, annál több fészeküregnek van hely.

Az ilyen alkalmak nem csak a munkáról szólnak. A szünetben madarásztunk is, a közelben énekelt a citromsármány, a cigánycsuk, felettünk húzott el egy réti pityer és néhány bíbic is (Fotó: Berzi István).

A helyi csoportunk területén van még munka bőven, ami a gyurgyalagokat illeti, sok ilyen partfal vár még felújításra, azonban a madarak hamarosan megérkeznek, idén ezekre már nem jut idő, de jövőre folytatjuk a munkát.

Ha szeretnél részt venni hasonló természetvédelmi akciókban, vagy csak kíváncsi vagy a híreinkre, iratkozz fel a hírlevelünkre: https://www.borzsony.org/hirlevel

Köszönjük az önkénteseknek, hogy velünk töltötték ezt a napsütéses vasárnapot! Nélkületek nem lennének ilyen akciók!

Dunakeszi köztisztasági nap (2024. április 13.)

Mi is kivettük a részünket a Dunakeszi önkéntes köztisztasági napon a környezet takarításból. Szokás szerint a Temetődomb helyi védett területet tisztítottuk meg. Ez évben kevesebb eldobált hulladékot találtunk, de így is volt a kiskertekből kihordott hulladék, (például a régi kerítés maradványa, az új kerítéssel szemben)

Önkéntes nap a szalamandrák védelméért (2024. április 6.)

A tavaszi esős, nedves időszakokban vonulnak a védett szalamandrák a patakokhoz, hogy a vízbe helyezzék ivadékaikat. A Diósjenő- Kemence erdei útvonalon számos szalamandra leli halálát a forgalom korlátozás, és a figyelmeztető táblák ellenére. A Börzsöny Alapítvány és a Duna-Ipoly Nemzeti park összefogásával szalamandra terelők épültek, abban a reményben, hogy ezzel szűkíteni tudjuk az "átkelési pontokat" ahol esős időszakban az önkéntesek átsegítik a veszélyes szakaszon az állatokat. Jelentkezzetek szalamandra mentő önkéntesnek! kapcsolat

Kérjük támogassátok a természetvédelmet az Szja 1%-al ! Adószám: 18702862-1-13

Szombati testmozgással a gyurgyalagokért (2024. március 23.)

Március 23-án szombaton a Börzsöny Alapítvány, az MME Börzsönyi Helyi csoport és penci önkéntesek lelkes csapata gyűlt össze Penc határában egy kis szombat délelőtti wellnessre. A testmozgás ezúttal a gyurgyalagok/partifecskék érdekében történt, hiszen egy több évtizede elhanyagolt, azaz egy teljesen benőtt löszfalat kellett megszabadítani a növényzettől.

A teljesen benőtt fal és a szorgos önkéntesek

Régebben a gyurgyalagok és partifecskék jellegzetes költőhelyei voltak a folyók magas partfalai, elsősorban a Duna, a Tisza, a Szamos és a Hernád mentén, manapság az állomány nagy része azonban a víztől távoleső, működő vagy bezárt homok- vagy löszbányákban költ. Egy ilyen kisebb löszfal van Penc közelében is, a területen már nem folyik kitermelés, így a fal előtti növényzet teljesen benőtte a területet. Az ilyen benövényesedett löszfalakat nem kedvelik a gyurgyalagok és partifecskék, mert a növényzet akadályozza a madarak szabad mozgását.

A szombati összefogás célja a növényzet eltávolítása volt, hogy a május elején visszatérő madarakat újra költésre alkalmas élőhely várja.

A növényzet eltávolítását követően Penc Község Önkormányzata rendelkezésünkre bocsátott egy nagy teljesítményű ágdarálót, így a letermelt növényzetet azonnal ledaráltuk és a mulcsot elterítettük a területen, amivel késleltetni tudjuk az újbóli becserjésedést.

Az eseményen egy sztárfellépő is megjelent, a Nyugat-Cserhát jellegzetes karakterfaja, a ritka, fokozottan védett erdei pele is tiszteletét tette. A löszfalra belógó gyökerekről nézte, hogy mi ez a felfordulás, majd eliszkolt.

Nagyon köszönjük Penc Község önkénteseinek segítségét és Polgármester úr részvételét is az akcióban!

Erdőtakarítás Nógrád település határában (2024. március 16.)

A kezdetben nem túl biztató időjárás ellenére 26-an gyűltünk össze a környéken az elmúlt évtizedek alatt felhalmozódott szemét eltakarítására. Köszönet a mindenhonnan (Nógrád, Dunakeszi, Veresegyház, Zebegény, Budapest) érkező társainknak, valamint a monori Benedek Elek Cserkészcsapat tagjainak és Varga Richárd polgármester úrnak, aki a kétkezi munka mellett megszervezi az összegyűlt hulladék (mintegy 6o-7o sittes-zsák) elszállítását is. Hasznos napot töltöttünk együtt, igazán jó társasággal! 🙂

Rendezők: Börzsöny Alapítvány, Börzsöny Természetbarát és Hegymászó Egyesület, Nógrád Község Önkormányzat.

Kerecsen sólyom díjat kapott tagtársunk: Kazi Róbert (2024. február 26.)

A ragadozómadár védelmi szakosztály idén Kazi Róbert tagtársunkat tartotta érdemesnek a Kerecsen sólyom díjra. Ezt a kitüntetést azon tagtársaink kaphatják, akik több évre visszamenőleg, kiemelkedő tevékenységet végeztek a ragadozó madarak védelmében. Robit már fiatalon is a ragadozók érdekelték, több védelmi projektben is részt vett. A világon is egyedülálló módon sikerült neki két röpképtelen, mentett kerecsent szaporodásra bírni. Ők évek alatt több tucat kerecsen fiókát neveltek, akik aztán nevelő szülők fészkébe kerültek, így növelve a Kárpát-medencei kerecsen sólyom állományt. A börzsönyi ragadozó madarak mellett a fekete gólyákra is nagy figyelmet fordít, ezek fiókáinak gyűrűzését szervezi, végzi. Néhány éve nagy szenzációt keltett Angliában egy általa gyűrűzött börzsönyi fekete gólya megjelenése, aki rendhagyó módon a Shetland-szigetekig is eljutott.

Gratulálunk Kazi Róbertnek a méltán kiérdemelt kitüntetéshez!

Második Királyréti odús nap (2024. február 24.)

Az idei évben második alkalommal hirdettük meg az odú takarító közös napot. A téli időszakban az odúmunkálatok zömében az elhasználódott fészekanyagok eltávolításáról, az odúk takarításáról, karbantartásokról, vagy szükség esetén a cseréről szólnak.
Erre a téli napra meghirdettünk egy programot Királyrétre, amikor is két odútelepünk 83 db odúját takarítottuk ki idén is. Az időjárás kísértetiesen hasonló volt az előző év odús napjához: borongós, de most inkább meleg, hasonlóan saras napon hatan gyűltünk össze az önkéntes munkához. Pont elegen, hogy a takarítást jó hangulatban és tempósan elvégezzük. Segítségünkre volt Lizzy kutyám is, aki szinte minden odút előbb megtalált, mint a segítőim. Az odúk takarítása nehezebb fizikai munka, de a legkellemetlenebb része a latyakos, inkább saras talaj és az erdészeti utak voltak. A takarítás nagyon fontos feladat, a költések ki nem takarított fészekanyagai és zömében a pelék által behordott levelek és táplálék maradványok miatt sok odúban rothadási folyamatok indulnak el a párás, és most igazán meleg időben. A keletkező „iszapszerű” anyag az odúk belső felületét tönkre teszi, emiatt a fenéklemez egy idő után kilazulhat. Az önkéntesek munkájának köszönhetően idén tavasszal is újra száraz, tiszta költőhelyek várják a „A” és „B” típusú odúkban költő énekes madarainkat ezeken a telepeken is. Köszönet a munkáért!

Képek: Turza Nikolett, Nagy Csaba, szöveg: Nagy Csaba

Ásó, kapa, zöld varangy (2024. február 18.)

Szombaton 35 lelkes önkéntes döntött úgy, hogy a délelőttöt ásóval és kapával a kézben tölti, hogy ideiglenes kétéltű terelőrendszert állítson fel.

Miért van erre szükség?

A közhiedelemmel ellentétben egyes  békafajok a szaporodási időszakon kívül az év nagy részét nem víz közelében töltik. Jellemzően a barna varangy, a zöld varangy, az erdei és a gyepi béka a telet magaslatokon elhelyezkedő földüregekben, sziklahasadékokban vészelik át. A tavasz közeledtével az enyhe, csapadékos estéken aztán tömegesen indulnak el telelőhelyeikről a legközelebbi víztest felé, hogy lerakják petéiket. Sajnos gyakran az ilyen vizeket és a telelőhelyeket nagy forgalmú utak választják el egymástól, ahol a tömegesen vándorló békákra biztos pusztulás vár. Ennek megelőzésére az egyik megoldás az úttal párhuzamosan épített ideiglenes terelőrendszer felállítása, amely megakadályozza az állatok úttestre jutását és, ami tulajdonképpen csak az első lépése a békák megmentésére irányuló törekvéseknek.
A munka legnehezebb része még ezután következik, ugyanis ahhoz, hogy a békák sértetlenül átjussanak a terelő és az autóút túloldalán lévő szaporodóhely felé, emberi segítségre van szükség. Ez a terelők rendszeres ellenőrzését, az itt talált békák (vagy egyéb kétéltűek) összegyűjtését és a közeli vizes élőhelyre történő szállítását jelenti.

Rengeteg munka vár még ránk, de az első és legfontosabb lépést ma megtettük!

A terelőrendszer építése jövő hét szombaton, február 24-én is folytatódik, aki szeretne csatlakozni, kérjük, ezen az űrlapon jelezze: https://forms.gle/Hsqs7sn9gB6ag4zp6

Továbbá várjuk azon önkéntesek jelentkezését, akik a terelőrendszer ellenőrzésében és a mentőakciókban is részt tudnának venni, nem igazán előre megbeszélt időpontokban 😃 Kérjük, hogy a vasony.petra@mme.hu email címen jelezzék!

Köszönjük a segítséget minden önkéntesnek a kétéltűek, az MME Börzsönyi helyi csoportja, a Talpalatnyi Vadon Alapítvány , a Börzsöny Alapítvány és a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatósága nevében!

A Börzsöny legújabb odútelepét avattuk (2024. február 17.)

Egészen tavaszias idő várta Királyréten a négy önkéntest, akik az odútelep kialakításában vettek részt. 20 db B típusú odúval telt meg a Börzsöny Alapítvány kisteherautója, melyeket a Vasfazék-völgybe szállítottunk. Ebben a festői völgyben már korábban is voltak kitéve odúk, de azokat nem mi helyeztük ki és a kezelésük sem volt megoldott, állapotuk az évek során erősen leromlott. Az első odút a Hizlalda-rét közelében, majd a többit folyamatosan a Nagy Vasfazék-patak mentén, az Ipoly Erdő gazdaságtörténeti tanösvényét követve helyeztük ki. A hely annyira megkapott minket, hogy elhatároztuk, a májusi odúzást bemutató kirándulásunkat ide fogjuk szervezni. Esélyes, hogy 4-5 odúlakó faj bemutatása mellett még a pelék életébe is beleshetünk majd.

Az odúk alapanyagát a Börzsöny Alapítvány biztosította, az elkészítésüket tavaly ősszel, az Odúkopácsoló Napon, Helyi Csoportunk tagjaival végeztük. Köszönet minden önkéntesünk szorgos munkájáért!

Éhes Csőrök - előadás a gödi könyvtárban (2024. január 26.)

Éhes csőrök - A madáretető téli vendégei címmel szervezett a Göd Városi Könyvtár interaktív előadást. A dia előadást Varga Péter tartotta, mely az 50 éves MME bemutatásával kezdődött, majd a madáretetés rejtelmeibe kalauzolta el az érdeklődőket. Végig vettük az etető típusokat, mivel lehet és mivel ne etessünk, majd tagtársaink szebbnél-szebb madárfotóin keresztül bemutattuk az etető látogatóit. Külön kitértünk a vízi madarak etetésére, kihangsúlyozva ennek káros és felesleges voltát. Az előadás végén szó került a madárbarát kertekről is, bár ezt Gödön már nagyon sokan ismerik, igen sok kert büszkélkedik ezzel a címmel, melyet az ökörszemes kis kék tábla fémjelez.

A második részben a könyvtár vezetője Gulyás Orsolya és Varga Gyöngyi madárkalácsot készített látogatóinkkal. A magokkal való "gyurmázást" leginkább a gyerekek élvezték, de a munkából a felnőttek is kivették a részüket. Vendégeink persze haza vihették készítményeiket, hogy ők otthon, az etetőkben a madarakat tudják megvendégelni.

Köszönet Gulyás Orsolyának és a Könyvtár dolgozóinak a szervezésért, a hely és a madárkalács alapanyagának biztosításáért!

50 éves az MME (2024. január 6.)

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület január 6-án ünnepelte 50. születésnapját. A jeles eseményt a gödöllői kastélyban rendezték meg, melyre a csoportunkból is részvételi lehetőséget kaptunk. Az előadók nem csak az MME múltjáról meséltek, de néhány előadás a jövőbe is megkísérelt elkalauzolni a résztvevőket. Itt vehettük először kézbe az egyesület első 50 évéről szóló könyvet is, mely nagyívűen foglalja össze az MME munkásságát. Az ünnepi közgyűlésen kitüntetések átadására is sor került. Nagy büszkeségünk, hogy csoportunkból többeket is elismerésre érdemesnek tartott az elnökség:

Homoki Nagy István alapító tag Örökös tagság elismerést kapott,

Vásony Petra Brellos Tamás díjra érdemes,

Bagyura János pedig az újonnan alapított Scmidt Egon díjat kapta meg.

Szívből gratulálunk a kitüntetetteknek!

A tél az odútelepek kezelésének ideje (2024. január 4.)

Szerencsés esetben már kitakarítva várják madár odúink a téli szállást keresőket. Ha mégsem, akkor legfőbb ideje, hogy megtegyük ezt. Ez az időszak legalkalmasabb az odú telepek bővítésére is, ilyenkor biztosan nem zavarunk bele a Természet rendjébe. Így tettünk mi is, amikor a magyarkúti és a nógrádi telepünk fejlesztését tűztük ki célul.

5 fő és 2o odú pattant be a terepjáróba: Magyarkúton 15 új odú került a helyére, így ott most a régiekkel együtt 25-ösre bővült a telep. Itt főként nagy pelékre számítunk a szokásos erdei madarak mellett. Nógrádban a meglévők mellé még 5 B típusú odú került a mogyorós pelék és a nyaktekercsek élőhelyére, itt mostanra 37-re hízott a telep.

Munkánk biztosan elnyerte az Anyatermészet tetszését, hiszen folyamatosan szivárvány kísérte utunkat. Az időjárás inkább az áprilist idézte, mint a zord januárt. A két telepet Mátéfy Szabolcs tagtársunk kezeli, a Börzsönyi Természetvédők facebook oldalán bárki nyomon követheti eredményeit.

TÉT vagyis inkább TÉTDEMETAL (2024. január 1.)

Té lit T erveztünk, DE ME gint TA vaszi L ett a 2023. december 28-30. között Nagymaroson lezajlott tábor. A hótlanságot és a tavaszias hőmérsékleteket már kezdjük megszokni, de az idén még a Duna (normális esetben tavasszal esedékes) áradása is megérkezett a tábor idejére.

Örömünkre szolgál, hogy az utóbbi években folyamatosan nő az érdeklődés a Téli Tábor iránt, de sajnáljuk, hogy a jelentkezők száma idén már 10 – 15 fővel meghaladta a szálláshely maximális befogadó képességét. A 43 (2/3 részt a BOTT-ból, 1/3 részt a BTT-ből érkezett) gyerek mellett ezért idén már vendégek is jöhettek a TÉT-be, azaz olyanok, akik a programok egy részén ott lehettek, de nem aludtak a táborban. A programok lebonyolításában és az étkeztetésben több, mint 10 táboroztató dolgozott.

Csütörtökön, miután mindenki megérkezett, össztábori Activity-vel kezdődött a program, majd két előadás következett; az elsőt az őszi, törökországi akcióban részt vett egyik barlangi mentő tartotta, a vacsora utáni, második előadás pedig a havas, hideg teleket idézte fel régi fényképek segítségével.

Pénteken Zebegénybe vonatoztunk, ahonnét a lassan szakadozó ködben, a Malom-patak völgyében indultunk Törökmező felé. A karácsony előtti havak gyors olvadásától ez a patak is megáradt és jócskán átformálta a medrét és az egész völgytalpat, - átkelni rajta máskor is nehézkes, most meg kifejezetten bonyolultnak tűnt, így aztán meg se’ próbáltuk. A frissen épített hordalékhalmokban a környéket felépítő Lajtai Mészkőből származó korall- és kagylómaradványokat találtunk. Megnéztük a zsombékosokat is és hódok által kidöntött fákkal is találkoztunk. Kilométereken át dagasztottuk a sarat, mire naplemente előtt nem sokkal a Juliánusz-kilátóba érkeztünk, ahonnét a Duna feletti ködtakarón ülő visegrádi fellegvárat és a Mátrát is láthattuk. Nagymaros határába néhány kidőlt fán átmászva, már sötétben érkeztünk, - az erdőben csillagszórók fényében kívántunk (a szokásosnál kicsit hamarabb) boldog és újabb táboros élményekben gazdag újévet minden résztvevőnek.

Este, vacsora után, két, idén érettségiző táborozónk tartott élménybeszámolót afrikai természetvédelmi munkájáról, amit egy magyar tengerbiológus szervezett a trópusi tengerek élővilágának megismerése és védelme céljából. Délelőtt még 14 – 15 millió éves korallokat gyűjtöttünk, az előadásban meg a most élő korallok megmentéséről hallhattunk.

A tábor utolsó napján, szombaton a „Fele sem igaz” vetélkedő után a köves-mezői parkolóhoz vonultunk, - kiemelkedve a ködből. Itt próbáltunk néhány madarat fogni, de csak egy-két széncinegét sikerült. Évek óta Kismaros Duna-parti részére, egy etetőhöz jártunk gyűrűzni, ahol az idén érdekesebb fogásra, a megszokottnál több fajra számítottunk, de jött az árvíz és a hálóhelyeken hattyúk úszkáltak, - így szorultunk a hegyre. A gyűrűzés után számháború következett, aztán visszaereszkedtünk a városba, - közben sok szirénázást hallottunk. Mint később kiderült, akkor siklott ki a nagymarosi állomáson egy tehervonat, ezért néhány gyerek vonatpótló busszal utazott haza a Téli Táborból.

Tarján Ambrus táborvezető