Kérjük támogassa természetvédelmi és ismeretterjesztő tevékenységünket Szja 1%-ának felajánlásával ! 18702862-1-13
 

A globális felmelegedés Magyarországon

Az elmúlt években Európa nagy részén - így hazánkban is - többször tapasztalhattunk az átlagostól eltérő időjárási viszonyokat. Szárazság, majd özönvízszerű esőzések, később árvizek pusztítottak. Az éghajlatra természetes és emberi tényezők (antropogén hatás) is hatnak: a nap, a vulkánok aktivitása, a Föld pályájának változása, az üvegházhatású gázok koncentrációja mind hatással vannak rá.

Elsősorban a nagyobb szárazság és az édesvízkészletek relatív hiánya miatt lehetnek negatív következményei Magyarországra nézve a globális felmelegedésnek. Gyakoribbá válhatnak az extrém időjárási események is, és ugyancsak kedvezőtlen, hogy a kevés csapadék is egyenetlenebbül oszlik majd el: hetekig szárazság van, később pedig hirtelen zúdul majd ránk kiadós eső, ami sokkal nagyobb károkat okozhat, mint az eddigi csapadékhullás.

Világszerte az átlaghőmérséklet növekedése várható a közeljövőben, ami nem csak a forróság növekedését jelenti, hanem egyre gyakoribb szélsőséges időjárást is magával vonz, vagyis emelkedik a természeti katasztrófák előfordulásának veszélye. Hazánkban természetesen nem hurrikánokra kell számítani, sőt a Kárpát-medence miatt a szelek sem lehetnek olyan erősek országunkban, mint más helyeken, de a forróság, az özönvízszerű esőzések, szárazság problémája minket is nagyban érint, illetve érinteni fog. Tény azonban, hogy a világon talán Európát érinti majd legkevésbé a globális felmelegedés veszélye a többi kontinenshez képest, sőt, Európában a lehűlés sem teljesen kizárt.

A növekvő szárazság a mediterrán térséget és nagyjából Magyarországot is érintheti, miközben a felmelegedés az extrém időjárási események gyakoriságának növekedésével is járhat. Ezt példázza a 2000-es tiszai, a 2002-es dunai árvíz, s arról is szó lehet, hogy a kevesebb csapadék sokkal egyenetlenebbül oszlik majd meg. Vagyis hirtelen zúdul majd ránk eső vagy havazás, aminek sokkal nagyobbak a kárai, mint az eddigi csapadékhullásnak.

Magyarország számára a szárazság növekedése különösen azért súlyos lehetőség, mert hazánk édesvízkészletei viszonylag kritikus állapotban vannak. Egyes felmérések szerint mi egyedül vagyunk Európában, ahol olyan a vízgazdálkodás e tekintetben vizsgált helyzete, mint Afrika legsúlyosabban érintett övezeteiben. Mindez a vízkészletek fokozottabb védelmére inti a döntéshozókat.

A globális felmelegedés időszakának elején Magyarországon erősebben érzékelhető, illetve lesz érzékelhető a hőmérséklet változás. Egy kutatás szerint az elmúlt 100 évben a Földön 0,7 Celsius fokkal lett melegebb az átlaghőmérséklet, míg ez az érték Magyarországon 1 fokra tehető. Az adatok alapján a következő 100 évben 1,5-8 °C-al növekedhet az átlaghőmérséklet hazánkban. A globális felmelegedéssel járó esőzések Magyarország mezőgazdaságának még hasznos is lesz, amennyiben eloszlása egyenletes lesz, de erre sajnos nincs sok esély.

Habár egyre köztudottabb tény a globális felmelegedés veszélye, egyelőre a döntéshozók jól hangzó terveknél és ígéreteknél nem tesznek többet a helyzet kezelése érdekében.

Magyarországon létrejött egy úgynevezett Globális Klímaváltozás Program, amit a Magyar Tudományos Akadémia Természettudományi Főosztálya hozott létre. A project célja a „változás-hatás-válaszadás” (VAHAVA) folyamatok elemzése, vizsgálása. Munkájukat alapvetően a meteorológiai kutatásokra, eredményekre alapozzák. Megállapították, további melegedésre és szárazságra kell felkészülni. Ezt a tendenciát szélsőséges időjárási jelenségek kísérhetik. Mindezek komoly előkészületeket kívánnak az agrárium több ágazatában a növénytermesztéstől az erdészeten át az állattartásig, de számos egyéb területen – az árvíz- és belvízvédelemben, az ivóvíz-ellátásban, a közegészségügyben, a katasztrófavédelemben, az építésügyben és másutt – megfelelő alkalmazkodási intézkedéseket kell tenni. Erre vonatkozó javaslataikat kidolgozták és közretették.

Lényeges a döntéshozók, az önkormányzatok, a vállalkozók és a lakosság megfelelő felkészítése, hiteles tájékoztatása, megfelelő információkkal való ellátása.

Ugyanakkor hazánknak hozzá kell járulnia a globális klímaváltozás további megfékezéséhez. Ehhez a szén-dioxid-kibocsátás csökkentését kell elérni: Magyarország kiotói vállalásai egyelőre teljesülnek, de hosszabb távon szükséges az alternatív erőforrások fokozottabb bevonása az energia-ellátásba. Komoly tartalékok rejlenek az energiatakarékosságban és az energia-hatékonysági fejlesztésekben is. Mindezek konkrét gazdasági haszonnal is járnak: a fajlagos energia-felhasználás csökkentése javítja a termelékenységet, fokozza az energia-ellátás biztonságát és csökkenti hazánk függését az energiaimporttól. Mindezekre a megoldást a program egy magas szintű jogszabály, a Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia létrehozásában látja. Ebben a klímakutatók megállapítják, hogy az éghajlatváltozás a magyar nemzetgazdaságot fenyegető, cselekvésre kényszerítő kockázat. A megváltozó hőmérséklet- és csapadékviszonyok, az évszakok lehetséges eltolódása, az időjárási szélsőségek valószínűsíthető gyarapodása egyaránt veszélyeztetik természeti értékeinket, vizeinket, az élővilágot, erdőinket, a mezőgazdasági terméshozamokat, építményeinket, lakókörnyezetünket és nem utolsó sorban a Kárpát-medencében élők egészségét, életminőségét és jólétét. Az éghajlat változásának lehetnek ugyan esetleges előnyei is, ám ezek kihasználása körültekintő és tervszerű alkalmazkodást igényel. A szakemberek aggodalmuknak adnak hangot azzal kapcsolatban, hogy – a VAHAVA Program nemzetközi összehasonlításban is kiemelkedő tudás-szintetizálási eredményei ellenére – a hazai döntéshozatali mechanizmusok továbbra sem nyíltak meg az éghajlatváltozással kapcsolatos ismeretek és információk előtt. Az éghajlatváltozás – mint módosuló feltételrendszer – szempontjai nem jelennek meg döntéshozatalokban, az ágazati stratégiákban és a középtávú tervezésben sem. A kutatók megállapítják, hogy a globális klímaváltozással összefüggő hazai hatásokat és az erre adandó válaszokat kutató, összefogó VAHAVA Program az elmúlt években felsorakoztatott és együttes cselekvésre hangolt egy kompetens szakembergárdát. E szakmai csoport készen áll az éghajlatváltozás egyes koncepcionális kérdéseinek kidolgozására, megvitatására és érdemben közreműködhet a Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia elfogadtatásában és végrehajtásának szervezésében is.

2012-ben jár le a Kiotói egyezmény, mely Magyarországnak 6%-os kibocsátás-csökkentést tesz kötelezővé hat üvegházhatást okozó gázra vonatkozóan, 2008-2012-es évek átlagában. Ezt az egyezményt hazánk 2002-ben írta alá. A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium (KVM) adatai szerint Magyarország a bázisidőszakban szén-dioxid-egyenértékben kifejezve átlagosan 111 millió tonnát bocsátott ki évente. 2010-ben 97,2 millió tonna kerül majd a levegőbe hazánkból.

Egy ENSZ jelentés szerint ökológiailag Magyarország a legmagasabb sérülékenységi területbe tartozik. A magyarországi átlaghőmérséklet növekedése majdnem másfélszer gyorsabb a globális klímaváltozás mértékénél. Egyenetlenül oszlik el az a kevés csapadék is, ami hullik. A hirtelen lezúduló eső nagyobb károkat fog okozni a jövőben. Az árvizek erősödésének orvoslására hazánkban a tudósok az Új Vásárhelyi-terv megvalósítását szorgalmazzák. 1968. óta, mióta a Kékes-tetőn mérik a lehullott csapadékot, a Kékesen soha ilyen kevés hó nem esett. 2007. telén két alkalommal esett hó. Az is csak egy-egy napra maradt meg. Magyarországon egy elsivatagosodási folyamat figyelhető meg. Európában Magyarország a legveszélyeztetettebb a csapadékmennyiség csökkenésének szempontjából. A Duna-Tisza közén a talajvízszint jelentősen, helyenként 6-7 méterrel csökkent. A nem megfelelő öntözés miatt mintegy 10 000 négyzetkilométer nagyságú területet elsivatagosodás fenyeget. Személyes tapasztalataim is alátámasztják a jelentést: az Orgoványi Tájvédelmi Körzet területén található tavak vízszintje évről évre kisebb lett, 2007-re teljesen kiszáradtak.

A vándorállatok biológiai órája is rosszabbul jár a globális felmelegedés miatt, és ezért számos faj veszélybe kerülhet az ENSZ szerint. Az éghajlatváltozás miatt elmosódnak az évszakok közötti határok, a költöző állatok ezért gyakran nem akkor indulnak, amikor kellene, vagy egyáltalán nem is vándorolnak már el. Ebből adódóan életveszélybe is kerülhetnek. Megdöbbentő adatok szerint a globális felmelegedés miatt a vártnál jóval korábban megjelent egyes állat- és növényfajok pusztulása, kihalása is.

Bár komoly beruházásokat igényelne a globális felmelegedést kiváltó széndioxid föld alatti elhelyezése és környezetvédelmi kockázata is volna, mégis jó megoldásnak tartanák a Magyar Állami Eötvös Loránd Geofizikai Intézet (ELGI) kutatói, akik például bányákban, vagy meddő szénhidrogén-kutakban helyeznék el az üvegházhatást okozó gázt. Bár egy ilyen új technológia meghonosítása nagyon komoly, milliárdos beruházást igényel, amely önmagában egyetlen vállalatnak sem érné meg, az emisszió-kereskedelemmel, vagyis a cégek számára kiosztott széndioxid-kibocsátási kvóták adás-vételével ebben is érdekeltté válhatnak a vállalatok. A széndioxid föld alatti tárolásának persze vannak kockázatai és vitatható pontjai is. Igazi megoldást egy olyan ipari technológiaváltás jelentene, amely környezetbarát módszerekkel helyettesítené a széndioxidot termelő folyamatokat.

A globális felmelegedés miatt jobban kell alkalmazkodnunk környezetünkhöz, például kevesebb energiát kellene felhasználnunk a jövőben. Egy EU bizottsági jelentés szerint a következő évtizedekben Dél-Európa pokollá fog változni, ahol tízezrek halnak majd bele a hőhullámokba. A jelentés szerint Magyarországra is ezek a tények fognak vonatkozni.

A globális felmelegedés miatt megnő az erdő- illetve bozóttüzek mértéke, de sok más terület mellett az egészségügyre is hatással lesz: gyakoribbá válhatnak az állati közvetítők okozta megbetegedések, és az allergén növényfajok virágzásának kezdete is módosul.

Habár Al Gore Kellemetlen Igazság című filmje főként az Amerikai Egyesült Államoknak szól, azért sok adat és a következmények nagy része minket is érint, hiszen ez egy globális probléma. Üzenete minden népnek és minden egyes embernek szól: ideje fontolóra venni, hogy mi a fontosabb, a pénz vagy a bolygónk. Igaz, a globális felmelegedést megakadályozni már nem lehet, de minden lehetőt meg kell tennünk a mértékének csökkentésére, a folyamat lassítására, illetve meg kell tanulnunk alkalmazkodni, együtt élni vele.

A kulcsszavak tehát a csökkentés, (kevesebb káros anyagot kell a levegőbe juttatni) és az alkalmazkodás (a megváltozott klíma által felkínált új feltételekhez az élet szinte minden területén aktív alkalmazkodás szükséges).

Kazi Dorottya