Kérjük támogassa természetvédelmi és ismeretterjesztő tevékenységünket Szja 1%-ának felajánlásával ! 18702862-1-13
 

Fitiszfüzike fészkelése

A fitiszfüzike Európa nagy részén – a mediterrán zóna kivételével – gyakori fészkelő madár. Hazánkban az 1970-es évek előtt a ritka fészkelő madarak közé tartozott, az ezt követő évtizedekben határozott terjeszkedése figyelhető meg, egyre több helyen látni költési időszakban. A revírt foglaló hímek könnyen felismerhető, feltűnő madarak, általában a fák felső részén, egy jól látható helyen tartózkodnak, jellegzetes énekük messzire hallatszik. Énekük alapján könnyen megkülönböztethető a külsőleg hozzá nagyon hasonló, másik két hazai füzike fajtól: a csilpcsalpfüzikétől és a sisegő füzikétől.

Dr. Horváth Lajos, a fitiszfüzikét az egyik legritkább hazai fészkelő madarak közé sorolta, ezt a megállapítását alátámasztja, hogy a régi neves tojásgyűjtők alig találtak fitiszfüzike fészket hazánkban. A múlt század első felében csupán két fészekalj szerepelt az ismert tojás gyűjteményekben, és az akkori szaklapokban (Aquila, Kócsag) sem találni költésre utaló adatokat. Német Márton, az egyik legeredményesebb tojásgyűjtő volt, mégsem talált soha fitiszfüzike fészket Magyarországon. Dr. Horváth Lajos, Csomád környékén talált két fitiszfüzike fészket. Közlése szerint 1972-ben 2 pár, 1973-ban 3 pár fitiszfüzike maradt vissza költés időben, de mindkét évben csak egy-egy fészket sikerült megtalálnia, ezért feltételezhető, hogy a többi pár jelenlétét a hímek territórium tartó éneke alapján határozta meg. Ezt a két fészket figyelte meg a helyi vadőr segítségével.

Magam több évig figyeltem Sződliget, Göd, Csomád környékén a fitiszfüzikéket. Ez a madárfaj azért érdekelt, mert sokfelé találkoztam vele költés időszakban, de fészkelését nem tudtam bizonyítani. 2009-ben és 2010-ben öt hímet figyeltem folyamatosan, amelyek egész költési időszakban kitartottak a fészkelésre alkalmas

élőhelyen, de a két év alatt nem tapasztaltam semmilyen fészkelésre utaló jelet, pl. fészek anyagot gyűjtögető tojót, fiókát etető párt, tojóval együtt mozgó hímet. Két év alatt egy tojót sem láttam. 2011.05.21-én Göd közelében, két fenyőerdő közé telepített fiatal akácosban találtam egy fitiszfüzike fészket, amelyben négy éppen kikelt fióka és egy tojás volt. A fészek szorosan a talajra épült, jól elrejtve egy fűcsomó alá, bejárata nehezen volt észrevehető. A fészek nagyrészt száraz fűszálakból készült, belseje pedig tollakkal volt bélelve. A hím többször a tojó közelében tartózkodott, ritkán hívóhangot is hallatott. A közelben még egy további hím is énekelt. A költő hím ritkán szólt, nem törődött a pár nélküli hímmel.

2012-ben Csomád környékén figyeltem egy területet, ahol a tavaszi vonulási időszakban rendszeresen 5-6 fitiszfüzike énekelt egy olyan területen, amelyik fészkelésre alkalmasnak tűnt. Néhány hektár kiterjedésű idős erdei fenyves, tölgyes, a széles nyiladékokban pedig fiatal akácerdő volt. Az akácsarjak között elszórtan zöld juhar bokrosok nőttek. A költési időben négy fitiszfüzike tartózkodott a területen. 2012. április 25-én észrevettem két fitiszfüzikét, melyek a talaj közelében együtt mozogtak és láthatóan párt alkottak. A tojó fűszálakat szedegetett, a hím pedig változó távolságban követte párját, néha egészen közel, máskor kicsit távolabb, de előfordult az is, hogy egész messze a fa tetején énekelt. Ilyenkor semmi jelét nem mutatta, hogy bármi köze lenne a tojóhoz. A fészekanyagot a tojó egy fiatal akácfa tövébe, egy fűcsomó alá hordta. Távolabbról láttam, hogy a fészeknek akkor még a külső váza sem készült el teljesen, tehát egy, legfeljebb kettő napja épülhetett. A fészek öt nap alatt készült el, május 1-én egy, május 5-én öt tojás volt benne. Később még két fitiszfüzike fészket sikerült megtalálni. Ettől a területtől távolabb három fitiszfüzike énekelt folyamatosan egész költés időszakban, de itt nem volt tojó, és nem volt költés sem.

A három egymás közelében lévő fitiszfüzike fészek egy viszonylag kis területen azt a látszatot keltheti, hogy gyakori költő madárról van szó. Erről szó nincs! Más madárfajoknál is előfordul, (fülemülénél, csilpcsalpfüzikénél figyeltem meg), hogy alkalmas élőhelyen egymáshoz közel több pár költ, azután nagyobb területről hiányzik, pedig a közelben látszólag ugyanolyan élőhely van.

A fitiszfüzike fészkét nehéz észrevenni, mert azt közvetlenül a talajra, mélyen egy fűcsomó alá rakja, így a fészek bejárónyílása alig látszik, ráadásul annak külső része a közelben található fűszálakból készül, ezért jól beleolvad a környezetébe. A fészek építését április vége felé kezdi a tojó, fészekalja május első felében teljes. Évente egyszer költ. A költés sikere nagyban függ a fészek helyének kiválasztásától. Azok a fészkek, melyek kitaposott ösvény vagy út közelébe épültek, nagy eséllyel tönkre mennek.

Megfigyelésem szerint a pár nélküli hímek gyakran, szinte folyamatosan énekelnek egész költés időszak alatt, a párral rendelkező hímek viszont csak rövidebb ideig szólnak, éneklés közben hosszabb szüneteket tartanak. Ez részben azért van így, mert a hímek is etetik fiókákat. Ha egy területen kitartóan éneklő hím fitiszfüzike van költés időszakban, az nem jelent biztos fészkelést, sőt nagy eséllyel az egy pár nélküli hím lehet. Ezt az is bizonyítani látszik, hogy az első két évben azért nem találtam fitiszfüzike fészket, mert nem volt tojó a területen és ezért költés sem volt. Ahol volt tojó, ott megtaláltam a fészket, vagy költésre utaló viselkedést figyeltem meg.

Dénes János