Kérjük támogassa természetvédelmi és ismeretterjesztő tevékenységünket Szja 1%-ának felajánlásával ! 18702862-1-13
 

Loch-ness Dunakeszin

Ez a történet is egy telefonhívással kezdődött, kezdetben nem is tűnt „média-eseménynek”: a Duna-Ipoly Nemzeti Park természetvédelmi őre telefonált, hogy Dunakeszin, a Tőzeg-tavakon egy nagy-méretű vízi teknőst fogtak, és kérik az elszállítását. Telefonos „teszt-beszélgetés” során meggyőződött róla, hogy nem mocsári teknősről van szó, ami hazánk egyetlen bennszülött és védett teknős faja, így abban állapodtunk meg, hogy ő elmegy a teknősért, majd átveszem tőle ideiglenes megőrzésre.

El is feledtem a dolgot, amikor újabb telefonhívás rángatott vissza a teknős körüli teendőkhöz:

- Hú bakker, ez egy baromi nagy teknős! A farka olyan, mint a krokodilé! - ez a mondat szinte hidegzuhanyként hatott rám, alighanem egy alligátor teknőst fogtak a tóban. Azonnal figyelmeztettem a természetvédelmi őrt, hogy kizárólag a teknős farka felől közelítsen, mert különben súlyos harapott sérülést okozhat egy ilyen „dög”. Az egyetlen biztonságos rögzítés, ha farkánál fogva emeljük fel, fejjel lefelé lóg, de így is vigyázni kell, hogy a lábunktól kellő távolságra legyen, mert nem tűri bambán a megfogást és mindenre odacsap.

Sikerült is egy almásládába terelni, így érkezett meg hozzám. Valóban egy alligátorteknős volt, 68 cm páncélhosszal, és 14,5 kg-os tömeggel. Az átélt hercehurca a teknős ideg- és elmeállapotának sem tett jót, igencsak zaklatott volt már ekkorra.

Az alligátor teknős méretét tekintve is tekintélyt parancsol, de sokkal veszélyesebb, hogy igen mozgékony, a nyakát képes hátrahajlítani, aminek „craniális végén” az igen nagy fej borotva éles szarukávával szegélyezett szájban végződik. Egy jól irányzott harapással képes akár amputálni egy emberi ujjat...!

Hálát adtam az őrangyaloknak, hogy nem egy gyerek találta meg ezt az állatot. A történet a teknős, és a tó körül pihenő horgászok szempontjából happy end-del végződött, mert a Fővárosi Állat- és Növénykertbe került, ahol elmondták, hogy sajnos fotózták már ezt a fajt a XVII. kerületi Naplás-tóban is.

Ennek a teknős fajnak hazai vadvizeinkben való megjelenése nem a globális felmelegedés következménye, hanem a felelőtlen koca-terraristák számlájára írható. Néhány ezer forintért 5-10 cm es példányok megvásárolhatóak és megfelelő táplálás mellett gyorsan nőnek, egy kifejlett példánynak már több köbméteres medencét kell építeni… Nem csoda, ha kinövik a lakást, ilyenkor kerülnek ki a természetbe a tulajdonos hathatós közreműködésével. Megjegyzendő, hogy veszélyes állatnak minősülnek, ezért tartásuk is hatósági engedélyhez kötött. Sajnos a „teknősünkben” nem volt chip, így az eredeti tulajdonost nem lehetett felelősségre vonni. A természetvédelmi szakemberek szerint nagyon nehéz megbecsülni hány ilyen veszélyesnek minősített állat él terráriumokban és kvázi időzített bombaként lapulnak egy lakás fűtött sarkában. Az ellátó állatorvos felvilágosító szerepén és felelősségén is múlik, hogy minél kevesebb ilyen történetet lehessen olvasni!

Dr. Kertész Péter