Kérjük támogassa természetvédelmi és ismeretterjesztő tevékenységünket a 16200230-10020377 számlára utalt összeggel, vagy természetbeni felajánlással!
 

Berki poszáta (Cettia cetti)

Déli elterjedésű madárfaj. Dél- Európában, Észak-Afrikában, Kis - Ázsiában fészkel. Magyarországon ritka madárfaj, a Kis-Balatonban költött 2003-ban. Nagyon rejtett életmódú madár, amely szinte észrevétlenül mozog a bokrosban, a sűrű aljnövényzetben. Legtöbbször a hangja árulja el jelenlétét. Hirtelen megszólaló éneke jellegzetes, szokatlanul erős, csattogás szerű hangok ismétlése, amely már messziről hallatszik.

Színezete egyszerű, a felsőrésze, a hát és farok vörösesbarna, alsó része a has és torok táján szürkésfehér, az oldalán enyhe vörhenyes árnyalattal. Megjelenése nádiposzátára emlékeztet, vagy még inkább a fülemülére. Ezek a madárfajok előfordulnak élőhelyén, s ezekkel könnyen összetéveszthető. (A berki poszáta farkát széttárja és gyakran billegteti.) A hím és tojó egyforma, színezet alapján nem lehet megkülönböztetni őket.

Élőhelyének a vizek mentén kialakult sűrű bokrosokat választja, amelyet körbe nőtt a nád, a sás és egyéb lágyszárú növényzet. Kisebb vízfolyások, patakok, csatornák közelében is megtelepszik, ha ott bokrosokat, sűrű aljnövényzetet talál. Fészkét a talaj közelébe építi. Gyakran olyan bokorba rejti, amelyet teljesen befutott a szeder, és a sűrű tüskés hajtások szinte áthatolhatatlan bozótot képeznek a fészek körül.

A fészket a tojó egyedül építi. A fészek alapja széles nádlevelekből készül, oldalát fűszálakból, fű bugából, apró náddarabokból alakítja ki, belsejét apró fűszálakkal, finom tollpihékkel béleli. A fészek meglehetősen laza szerkezetű alkotmány, a növényi részeket egymásra rakja, kicsit tömöríti, de alig szövi össze.

Évente kétszer költ. A tojó naponta rakja le 4-5 tojását, és csak a teljes fészekaljon kezd kotlani. A fiókák 13-16 nap alatt kelnek ki, és 15-16 napos korukban hagyják el a fészket. Kirepülésük után a tojó tovább eteti a fiókákat, amíg önállóak lesznek. Csak a tojó etet, a hím ritkán, alkalmanként visz táplálékot a fiókáknak.

Énekes madaraknál nem gyakori, de a berki poszátánál előfordul a bigámia, többször megfigyelték hogy egy hím kettő vagy akár több tojóval is párban állt, és sikeresen költött.

Dénes János