Kerti sármány (Emberiza hortulana)

A kerti sármány Európában, - Nagy-Britannia, Norvégia és Skandinávia legészakibb részének kivételével -, szinte mindenütt előfordul. Kelet felé, Kis-Ázsián keresztül egészen a Bajkál-tó térségéig húzódik fészkelő területe. A hatalmas elterjedésű területen belül azonban nem mindenütt fordul elő, állománya foltszerűen, kisebb-nagyobb létszámú populációkban költ.

A kerti sármány európai állománya az 1970 - 1990-es évek között jelentősen csökkent. Egyes országokban élő populációk stabilnak tűnnek, míg máshol folyamatos, lassú csökkenés tapasztalható az elmúlt évtizedekben is. Magyarországon az 1950-es évekig számos helyen fészkelt. Többek között Budapest környékén, a szőlővel borított domboldalakon, a Mecsekben, a Villányi-hegységben, a gyöngyösi Sár-hegyen és több felé, ahol fészkelésre alkalmas helyet talált.

A gyöngyösi Sár-hegyen fészkelő állományt 1977-ben fedezték fel, amely alig másfél évtized alatt eltűnt. Ez időtájt az ország más területein fészkelő populációk is felmorzsolódtak. Az elmúlt években többször megjelent hazánkban a kerti sármány, de nem fészkelt. Megfigyelések szerint pár nélküli hímek énekeltek és foglalták a területet.

A kerti sármány, nevével ellentétben, kertekben nem fordul elő.

A hím feje és melle zöldesszürke, torka és szemgyűrűje sárga, a has rozsdabarna, a hát barna, sötét csíkozással. A tojó a hímhez hasonló, de színei fakóbbak, és az alsó teste is csíkozott. A fiatalok a tojóhoz hasonlítanak.

A kerti sármány a délre néző, meleg, napsütötte oldalakat kedveli, ahol fákkal-bokrokkal tarkított nyílt területek vannak. Megtelepszik a fiatal erdőtelepítésekben, szőlő ültetvényekben és a gyomnövényekben gazdag szántóföldek szélén is, ha ott fákat, bokrokat talál. Fészkét a száraz, avas fű közé, a talajra rakja, gyakran alacsony cserje, vagy nagyobb fűcsomó alá rejti. A fészek külsejét vastagabb fűszálakból készíti, a belsejét finomabb növényi részekkel, vékony gyökérdarabkákkal, állati szőrrel béleli.

Áprilisban alakulnak ki a párok. A tojó általában május közepétől rakja le a tojásokat. 4-6 tojást rak, leggyakoribb az 5 tojásos fészekalj. A fiókák 11-13 nap alatt kelnek ki, és 12-14 napig maradnak a fészekben.

Kirepülés után a szülők még 2-3 hétig gondoskodnak róluk, amíg teljesen önállóak nem lesznek. A fiókákat rovarokkal etetik, később magvakat is fogyasztanak. Évente egyszer költenek, de a fészekalj pusztulása esetén pótköltést végeznek.

A kerti sármány nagy távolságra vonuló madár. A telet Afrikában, a Szaharától délre, az Egyenlítőtől északra eső területeken tölti. Hogy pontosan hol, még nem teljesen tudjuk, de néhány afrikai országban vannak ismert telelőhelyei. Vonulás közben számos veszély leselkedik rájuk, sok országban (néhány európai országban is) vadásznak rájuk, és tízezer számra kerülnek a piacokra az elfogott madarak. Nem feltétlenül ez az oka, de egyebek mellett ez a barbárság is hozzájárulhat az európai kerti sármány állomány csökkenéséhez.

Dénes János