Föld Napja a Vácrátóti Nemzeti Botanikus Kertben (2024. április 24.)

A Vácrátóti Botanikus Kerttel már régóta ápolunk szoros kapcsolatot, kölcsönösen kiegészítve egymás munkáját. Meghívásukra most a Föld Napja alkalmából szervezett programjukon vettünk részt, iskolás csoportoknak tartottunk természet ismereti foglalkozásokat.

Az idő ugyan nem volt kegyes hozzánk, de ez sem szegte kedvét a gyerekeknek. Mi a madaras részben pár szóban bemutattuk az 50 éves MME-t, majd az odúban élő madarakról meséltünk. A program második felében különféle játékok segítségével mutattuk be a madarak csodálatos világát. A Természet is segítségünkre volt a bemutató során: felbukkant a fűben 5 néhány napos tőkés réce fióka, akik bukdácsolva tartottak a tó felé. Jó példa ez arra, hogy a mesterségesen kialakított kertek, terek is otthont adhatnak a vadon élő madaraknak.

Újabb partfal akció a gyurgyalagokért (2024. április 23.)

A penci gyurgyalagpartfal-felújításon kedvet kaptunk, hogy újra egy kis fizikai munkával töltsük a vasárnapot.

A Börzsönyi Helyi csoport területén több olyan partfalszakasz is van, amely régen gyurgyalagkolóniának adott otthont, ám az idők során benövényesedett. A növénnyel benőtt partfalakat már nem használják a madarak, egyrészt azért, mert a falból fejlődő növényzet gyökerén könnyebben felkapaszkodnak a ragadozók, ráadásul a gyökérzettel átszőtt területen a madarak nem tudják kiásni a költőüregeiket.

A megtisztított partfalszakasz melleti részen jól látható, hogy milyen lehetett a helyreállítás előtti állapot (Fotó: Vásony Petra).

Püspökhatvan határában egy régi költőtelepet újítottunk fel. Először is köszönettel tartozunk az önkormányzatnak, aki a nagyobb, fás szárú növényzetet már kiérkezésünk előtt eltávolította, így nekünk kézi szerszámokkal már könnyebb dolgunk volt. Felmásztunk a falra, a maradék növényzetet eltávolítottuk, és mélyítettük a függőleges szakaszokat a falon, hiszen ezek azok a részek, amely a gyurgyalagoknak leginkább kedveznek, minél kevésbé rézsüs a partfal, annál több fészeküregnek van hely.

Az ilyen alkalmak nem csak a munkáról szólnak. A szünetben madarásztunk is, a közelben énekelt a citromsármány, a cigánycsuk, felettünk húzott el egy réti pityer és néhány bíbic is (Fotó: Berzi István).

A helyi csoportunk területén van még munka bőven, ami a gyurgyalagokat illeti, sok ilyen partfal vár még felújításra, azonban a madarak hamarosan megérkeznek, idén ezekre már nem jut idő, de jövőre folytatjuk a munkát.

Ha szeretnél részt venni hasonló természetvédelmi akciókban, vagy csak kíváncsi vagy a híreinkre, iratkozz fel a hírlevelünkre: https://www.borzsony.org/hirlevel

Köszönjük az önkénteseknek, hogy velünk töltötték ezt a napsütéses vasárnapot! Nélkületek nem lennének ilyen akciók!

Dunakeszi köztisztasági nap (2024. április 13.)

Mi is kivettük a részünket a Dunakeszi önkéntes köztisztasági napon a környezet takarításból. Szokás szerint a Temetődomb helyi védett területet tisztítottuk meg. Ez évben kevesebb eldobált hulladékot találtunk, de így is volt a kiskertekből kihordott hulladék, (például a régi kerítés maradványa, az új kerítéssel szemben)

Önkéntes nap a szalamandrák védelméért (2024. április 6.)

A tavaszi esős, nedves időszakokban vonulnak a védett szalamandrák a patakokhoz, hogy a vízbe helyezzék ivadékaikat. A Diósjenő- Kemence erdei útvonalon számos szalamandra leli halálát a forgalom korlátozás, és a figyelmeztető táblák ellenére. A Börzsöny Alapítvány és a Duna-Ipoly Nemzeti park összefogásával szalamandra terelők épültek, abban a reményben, hogy ezzel szűkíteni tudjuk az "átkelési pontokat" ahol esős időszakban az önkéntesek átsegítik a veszélyes szakaszon az állatokat. Jelentkezzetek szalamandra mentő önkéntesnek! kapcsolat

Kérjük támogassátok a természetvédelmet az Szja 1%-al ! Adószám: 18702862-1-13

Szombati testmozgással a gyurgyalagokért (2024. március 23.)

Március 23-án szombaton a Börzsöny Alapítvány, az MME Börzsönyi Helyi csoport és penci önkéntesek lelkes csapata gyűlt össze Penc határában egy kis szombat délelőtti wellnessre. A testmozgás ezúttal a gyurgyalagok/partifecskék érdekében történt, hiszen egy több évtizede elhanyagolt, azaz egy teljesen benőtt löszfalat kellett megszabadítani a növényzettől.

A teljesen benőtt fal és a szorgos önkéntesek

Régebben a gyurgyalagok és partifecskék jellegzetes költőhelyei voltak a folyók magas partfalai, elsősorban a Duna, a Tisza, a Szamos és a Hernád mentén, manapság az állomány nagy része azonban a víztől távoleső, működő vagy bezárt homok- vagy löszbányákban költ. Egy ilyen kisebb löszfal van Penc közelében is, a területen már nem folyik kitermelés, így a fal előtti növényzet teljesen benőtte a területet. Az ilyen benövényesedett löszfalakat nem kedvelik a gyurgyalagok és partifecskék, mert a növényzet akadályozza a madarak szabad mozgását.

A szombati összefogás célja a növényzet eltávolítása volt, hogy a május elején visszatérő madarakat újra költésre alkalmas élőhely várja.

A növényzet eltávolítását követően Penc Község Önkormányzata rendelkezésünkre bocsátott egy nagy teljesítményű ágdarálót, így a letermelt növényzetet azonnal ledaráltuk és a mulcsot elterítettük a területen, amivel késleltetni tudjuk az újbóli becserjésedést.

Az eseményen egy sztárfellépő is megjelent, a Nyugat-Cserhát jellegzetes karakterfaja, a ritka, fokozottan védett erdei pele is tiszteletét tette. A löszfalra belógó gyökerekről nézte, hogy mi ez a felfordulás, majd eliszkolt.

Nagyon köszönjük Penc Község önkénteseinek segítségét és Polgármester úr részvételét is az akcióban!

Erdőtakarítás Nógrád település határában (2024. március 16.)

A kezdetben nem túl biztató időjárás ellenére 26-an gyűltünk össze a környéken az elmúlt évtizedek alatt felhalmozódott szemét eltakarítására. Köszönet a mindenhonnan (Nógrád, Dunakeszi, Veresegyház, Zebegény, Budapest) érkező társainknak, valamint a monori Benedek Elek Cserkészcsapat tagjainak és Varga Richárd polgármester úrnak, aki a kétkezi munka mellett megszervezi az összegyűlt hulladék (mintegy 6o-7o sittes-zsák) elszállítását is. Hasznos napot töltöttünk együtt, igazán jó társasággal! 🙂

Rendezők: Börzsöny Alapítvány, Börzsöny Természetbarát és Hegymászó Egyesület, Nógrád Község Önkormányzat.

Kerecsen sólyom díjat kapott tagtársunk: Kazi Róbert (2024. február 26.)

A ragadozómadár védelmi szakosztály idén Kazi Róbert tagtársunkat tartotta érdemesnek a Kerecsen sólyom díjra. Ezt a kitüntetést azon tagtársaink kaphatják, akik több évre visszamenőleg, kiemelkedő tevékenységet végeztek a ragadozó madarak védelmében. Robit már fiatalon is a ragadozók érdekelték, több védelmi projektben is részt vett. A világon is egyedülálló módon sikerült neki két röpképtelen, mentett kerecsent szaporodásra bírni. Ők évek alatt több tucat kerecsen fiókát neveltek, akik aztán nevelő szülők fészkébe kerültek, így növelve a Kárpát-medencei kerecsen sólyom állományt. A börzsönyi ragadozó madarak mellett a fekete gólyákra is nagy figyelmet fordít, ezek fiókáinak gyűrűzését szervezi, végzi. Néhány éve nagy szenzációt keltett Angliában egy általa gyűrűzött börzsönyi fekete gólya megjelenése, aki rendhagyó módon a Shetland-szigetekig is eljutott.

Gratulálunk Kazi Róbertnek a méltán kiérdemelt kitüntetéshez!

Második Királyréti odús nap (2024. február 24.)

Az idei évben második alkalommal hirdettük meg az odú takarító közös napot. A téli időszakban az odúmunkálatok zömében az elhasználódott fészekanyagok eltávolításáról, az odúk takarításáról, karbantartásokról, vagy szükség esetén a cseréről szólnak.
Erre a téli napra meghirdettünk egy programot Királyrétre, amikor is két odútelepünk 83 db odúját takarítottuk ki idén is. Az időjárás kísértetiesen hasonló volt az előző év odús napjához: borongós, de most inkább meleg, hasonlóan saras napon hatan gyűltünk össze az önkéntes munkához. Pont elegen, hogy a takarítást jó hangulatban és tempósan elvégezzük. Segítségünkre volt Lizzy kutyám is, aki szinte minden odút előbb megtalált, mint a segítőim. Az odúk takarítása nehezebb fizikai munka, de a legkellemetlenebb része a latyakos, inkább saras talaj és az erdészeti utak voltak. A takarítás nagyon fontos feladat, a költések ki nem takarított fészekanyagai és zömében a pelék által behordott levelek és táplálék maradványok miatt sok odúban rothadási folyamatok indulnak el a párás, és most igazán meleg időben. A keletkező „iszapszerű” anyag az odúk belső felületét tönkre teszi, emiatt a fenéklemez egy idő után kilazulhat. Az önkéntesek munkájának köszönhetően idén tavasszal is újra száraz, tiszta költőhelyek várják a „A” és „B” típusú odúkban költő énekes madarainkat ezeken a telepeken is. Köszönet a munkáért!

Képek: Turza Nikolett, Nagy Csaba, szöveg: Nagy Csaba

Ásó, kapa, zöld varangy (2024. február 18.)

Szombaton 35 lelkes önkéntes döntött úgy, hogy a délelőttöt ásóval és kapával a kézben tölti, hogy ideiglenes kétéltű terelőrendszert állítson fel.

Miért van erre szükség?

A közhiedelemmel ellentétben egyes  békafajok a szaporodási időszakon kívül az év nagy részét nem víz közelében töltik. Jellemzően a barna varangy, a zöld varangy, az erdei és a gyepi béka a telet magaslatokon elhelyezkedő földüregekben, sziklahasadékokban vészelik át. A tavasz közeledtével az enyhe, csapadékos estéken aztán tömegesen indulnak el telelőhelyeikről a legközelebbi víztest felé, hogy lerakják petéiket. Sajnos gyakran az ilyen vizeket és a telelőhelyeket nagy forgalmú utak választják el egymástól, ahol a tömegesen vándorló békákra biztos pusztulás vár. Ennek megelőzésére az egyik megoldás az úttal párhuzamosan épített ideiglenes terelőrendszer felállítása, amely megakadályozza az állatok úttestre jutását és, ami tulajdonképpen csak az első lépése a békák megmentésére irányuló törekvéseknek.
A munka legnehezebb része még ezután következik, ugyanis ahhoz, hogy a békák sértetlenül átjussanak a terelő és az autóút túloldalán lévő szaporodóhely felé, emberi segítségre van szükség. Ez a terelők rendszeres ellenőrzését, az itt talált békák (vagy egyéb kétéltűek) összegyűjtését és a közeli vizes élőhelyre történő szállítását jelenti.

Rengeteg munka vár még ránk, de az első és legfontosabb lépést ma megtettük!

A terelőrendszer építése jövő hét szombaton, február 24-én is folytatódik, aki szeretne csatlakozni, kérjük, ezen az űrlapon jelezze: https://forms.gle/Hsqs7sn9gB6ag4zp6

Továbbá várjuk azon önkéntesek jelentkezését, akik a terelőrendszer ellenőrzésében és a mentőakciókban is részt tudnának venni, nem igazán előre megbeszélt időpontokban 😃 Kérjük, hogy a vasony.petra@mme.hu email címen jelezzék!

Köszönjük a segítséget minden önkéntesnek a kétéltűek, az MME Börzsönyi helyi csoportja, a Talpalatnyi Vadon Alapítvány , a Börzsöny Alapítvány és a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatósága nevében!

A Börzsöny legújabb odútelepét avattuk (2024. február 17.)

Egészen tavaszias idő várta Királyréten a négy önkéntest, akik az odútelep kialakításában vettek részt. 20 db B típusú odúval telt meg a Börzsöny Alapítvány kisteherautója, melyeket a Vasfazék-völgybe szállítottunk. Ebben a festői völgyben már korábban is voltak kitéve odúk, de azokat nem mi helyeztük ki és a kezelésük sem volt megoldott, állapotuk az évek során erősen leromlott. Az első odút a Hizlalda-rét közelében, majd a többit folyamatosan a Nagy Vasfazék-patak mentén, az Ipoly Erdő gazdaságtörténeti tanösvényét követve helyeztük ki. A hely annyira megkapott minket, hogy elhatároztuk, a májusi odúzást bemutató kirándulásunkat ide fogjuk szervezni. Esélyes, hogy 4-5 odúlakó faj bemutatása mellett még a pelék életébe is beleshetünk majd.

Az odúk alapanyagát a Börzsöny Alapítvány biztosította, az elkészítésüket tavaly ősszel, az Odúkopácsoló Napon, Helyi Csoportunk tagjaival végeztük. Köszönet minden önkéntesünk szorgos munkájáért!

Éhes Csőrök - előadás a gödi könyvtárban (2024. január 26.)

Éhes csőrök - A madáretető téli vendégei címmel szervezett a Göd Városi Könyvtár interaktív előadást. A dia előadást Varga Péter tartotta, mely az 50 éves MME bemutatásával kezdődött, majd a madáretetés rejtelmeibe kalauzolta el az érdeklődőket. Végig vettük az etető típusokat, mivel lehet és mivel ne etessünk, majd tagtársaink szebbnél-szebb madárfotóin keresztül bemutattuk az etető látogatóit. Külön kitértünk a vízi madarak etetésére, kihangsúlyozva ennek káros és felesleges voltát. Az előadás végén szó került a madárbarát kertekről is, bár ezt Gödön már nagyon sokan ismerik, igen sok kert büszkélkedik ezzel a címmel, melyet az ökörszemes kis kék tábla fémjelez.

A második részben a könyvtár vezetője Gulyás Orsolya és Varga Gyöngyi madárkalácsot készített látogatóinkkal. A magokkal való "gyurmázást" leginkább a gyerekek élvezték, de a munkából a felnőttek is kivették a részüket. Vendégeink persze haza vihették készítményeiket, hogy ők otthon, az etetőkben a madarakat tudják megvendégelni.

Köszönet Gulyás Orsolyának és a Könyvtár dolgozóinak a szervezésért, a hely és a madárkalács alapanyagának biztosításáért!

50 éves az MME (2024. január 6.)

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület január 6-án ünnepelte 50. születésnapját. A jeles eseményt a gödöllői kastélyban rendezték meg, melyre a csoportunkból is részvételi lehetőséget kaptunk. Az előadók nem csak az MME múltjáról meséltek, de néhány előadás a jövőbe is megkísérelt elkalauzolni a résztvevőket. Itt vehettük először kézbe az egyesület első 50 évéről szóló könyvet is, mely nagyívűen foglalja össze az MME munkásságát. Az ünnepi közgyűlésen kitüntetések átadására is sor került. Nagy büszkeségünk, hogy csoportunkból többeket is elismerésre érdemesnek tartott az elnökség:

Homoki Nagy István alapító tag Örökös tagság elismerést kapott,

Vásony Petra Brellos Tamás díjra érdemes,

Bagyura János pedig az újonnan alapított Scmidt Egon díjat kapta meg.

Szívből gratulálunk a kitüntetetteknek!

A tél az odútelepek kezelésének ideje (2024. január 4.)

Szerencsés esetben már kitakarítva várják madár odúink a téli szállást keresőket. Ha mégsem, akkor legfőbb ideje, hogy megtegyük ezt. Ez az időszak legalkalmasabb az odú telepek bővítésére is, ilyenkor biztosan nem zavarunk bele a Természet rendjébe. Így tettünk mi is, amikor a magyarkúti és a nógrádi telepünk fejlesztését tűztük ki célul.

5 fő és 2o odú pattant be a terepjáróba: Magyarkúton 15 új odú került a helyére, így ott most a régiekkel együtt 25-ösre bővült a telep. Itt főként nagy pelékre számítunk a szokásos erdei madarak mellett. Nógrádban a meglévők mellé még 5 B típusú odú került a mogyorós pelék és a nyaktekercsek élőhelyére, itt mostanra 37-re hízott a telep.

Munkánk biztosan elnyerte az Anyatermészet tetszését, hiszen folyamatosan szivárvány kísérte utunkat. Az időjárás inkább az áprilist idézte, mint a zord januárt. A két telepet Mátéfy Szabolcs tagtársunk kezeli, a Börzsönyi Természetvédők facebook oldalán bárki nyomon követheti eredményeit.

TÉT vagyis inkább TÉTDEMETAL (2024. január 1.)

Té lit T erveztünk, DE ME gint TA vaszi L ett a 2023. december 28-30. között Nagymaroson lezajlott tábor. A hótlanságot és a tavaszias hőmérsékleteket már kezdjük megszokni, de az idén még a Duna (normális esetben tavasszal esedékes) áradása is megérkezett a tábor idejére.

Örömünkre szolgál, hogy az utóbbi években folyamatosan nő az érdeklődés a Téli Tábor iránt, de sajnáljuk, hogy a jelentkezők száma idén már 10 – 15 fővel meghaladta a szálláshely maximális befogadó képességét. A 43 (2/3 részt a BOTT-ból, 1/3 részt a BTT-ből érkezett) gyerek mellett ezért idén már vendégek is jöhettek a TÉT-be, azaz olyanok, akik a programok egy részén ott lehettek, de nem aludtak a táborban. A programok lebonyolításában és az étkeztetésben több, mint 10 táboroztató dolgozott.

Csütörtökön, miután mindenki megérkezett, össztábori Activity-vel kezdődött a program, majd két előadás következett; az elsőt az őszi, törökországi akcióban részt vett egyik barlangi mentő tartotta, a vacsora utáni, második előadás pedig a havas, hideg teleket idézte fel régi fényképek segítségével.

Pénteken Zebegénybe vonatoztunk, ahonnét a lassan szakadozó ködben, a Malom-patak völgyében indultunk Törökmező felé. A karácsony előtti havak gyors olvadásától ez a patak is megáradt és jócskán átformálta a medrét és az egész völgytalpat, - átkelni rajta máskor is nehézkes, most meg kifejezetten bonyolultnak tűnt, így aztán meg se’ próbáltuk. A frissen épített hordalékhalmokban a környéket felépítő Lajtai Mészkőből származó korall- és kagylómaradványokat találtunk. Megnéztük a zsombékosokat is és hódok által kidöntött fákkal is találkoztunk. Kilométereken át dagasztottuk a sarat, mire naplemente előtt nem sokkal a Juliánusz-kilátóba érkeztünk, ahonnét a Duna feletti ködtakarón ülő visegrádi fellegvárat és a Mátrát is láthattuk. Nagymaros határába néhány kidőlt fán átmászva, már sötétben érkeztünk, - az erdőben csillagszórók fényében kívántunk (a szokásosnál kicsit hamarabb) boldog és újabb táboros élményekben gazdag újévet minden résztvevőnek.

Este, vacsora után, két, idén érettségiző táborozónk tartott élménybeszámolót afrikai természetvédelmi munkájáról, amit egy magyar tengerbiológus szervezett a trópusi tengerek élővilágának megismerése és védelme céljából. Délelőtt még 14 – 15 millió éves korallokat gyűjtöttünk, az előadásban meg a most élő korallok megmentéséről hallhattunk.

A tábor utolsó napján, szombaton a „Fele sem igaz” vetélkedő után a köves-mezői parkolóhoz vonultunk, - kiemelkedve a ködből. Itt próbáltunk néhány madarat fogni, de csak egy-két széncinegét sikerült. Évek óta Kismaros Duna-parti részére, egy etetőhöz jártunk gyűrűzni, ahol az idén érdekesebb fogásra, a megszokottnál több fajra számítottunk, de jött az árvíz és a hálóhelyeken hattyúk úszkáltak, - így szorultunk a hegyre. A gyűrűzés után számháború következett, aztán visszaereszkedtünk a városba, - közben sok szirénázást hallottunk. Mint később kiderült, akkor siklott ki a nagymarosi állomáson egy tehervonat, ezért néhány gyerek vonatpótló busszal utazott haza a Téli Táborból.

Tarján Ambrus táborvezető